2017. szeptember 13., szerda

Róma, a mindig kedvenc

Most, hogy a Paddy and the Rats koncertjével, és egy kisebb tihanyi kirándulással nagyjából lezártuk a nyarat, a következő blogbejegyzésekben szeretnék felidézni néhány igazán jó pontot az idei vakációból. A tavalyihoz hasonlóan ez is egy jó kis pörgős nyári időszak volt, úgy a gyerekeknek, ahogy nekem is, volt benne minden, ami kell az utazástól a strandolásig, a fesztiváltól a nyugis olvasásig. Most még egy kicsit birkózgatok az ilyenkor bekövetkező obligát parlagfű-allergiával (mindenkinek üzenem, aki nem irtja a telkén ezt a szart, hogy NAGYON nem jó duda orral ébredni), aztán lassan tényleg ősz lesz. Addig viszont vissza-visszatekingetek a legjobb részekre, ebből is elsőként a családos nyaralásra Rómában

Sok-sok évvel ezelőtt ráálltunk, hogy június elején, legfeljebb közepén utazgatunk. Az oka egyszerű volt, előszezonban elég jó ajánlatokat lehetett kifogni, egy átlagos horvát nyaralás árából Mallorcától Szicíliáig tudtunk menni. Amikor a gyerekek még picik voltak, bepróbálkoztunk a július-augusztusi nyaralással, de hamar beláttuk, hogy az nekünk nem jön be. A főszezon sajnos már drága, és minden hely foglalt, augusztus végére meg lutri hagyni a dolgot - legalábbis azzal az ad hoc módszerrel, ahogy mi nyaralni járunk. Arra ugyanis sajnos (vagy nem is annyira sajnos) képtelenek vagyunk, hogy márciusban részletesen megtervezzük az utazást, május végénél előbb biztosan nem szoktunk foglalkozni a dologgal. Voltak már gyorsan leszervezett apartmanos, szállodás útjaink, az utóbbi években pedig átszoktunk a lakókocsi- és sátorbérlésre, ismét leginkább költséghatékonysági okokból. A tavalyi évünk nagyon mázlis volt, a Ligur-tengerparton annyiért béreltünk egy hétre egy négy fős telepített sátrat, ágyakkal, hűtővel, konyhasarokkal, amennyiért egy jobb balatoni szállodában egy éjszaka kerül egy kétszemélyes szobában. Idén valamivel drágábban sikerült ugyanez egy kempingben Róma közelében, de még így is nagyon kellemes áron nyaraltunk.

Róma
Itt azért eléggé elemében volt a történész énem :)
Az, hogy menjünk-e Rómába, nálam sosem kérdés: 14 éve, amikor először ott jártam, első látásra beleszerettem. Leginkább azért, mert ott aztán tényleg minden van, ami nekem kell. Történelem, jó kaja, stílus, kultúrprogram, tenger a közelben. És hát nagyváros, főváros, vagyis egész biztosan nem lehet benne unatkozni. Mindig röhögök, amikor a turisták döbbenten veszik észre, hogy a Spanyol-lépcsőnél bizony tömeg van - hát, ez tényleg nem az a hely, ahol egyedül fogsz merengeni az élet nagy dolgairól. Viszont pont így jó. 14 éve egyébként valami nagyon jó időpontban mehettünk, messze nem emlékszem ennyi emberre, amennyi most járta a várost, de így sem volt gáz, pedig két gyerekkel jártuk be Rómát, és ahogy öregszem, úgy bírom én is egyre kevésbé a zsúfoltságot (na jó, nagyon magasról indultam, nagyvárosi lélek vagyok, még erős visszaesés után is komoly a tömegtűrésem).

Róma, Trastevere
Ha Olaszország, akkor pizza :)
Attól, hogy a gyerekekkel együtt mentünk (ráadásul autóval) utólag sokan megdöbbentek. Két olyan gyerekkel viszont, akik egy történelemmániás anyukával élnek együtt, ennélfogva pedig láttak már ezt-azt legalább a tévében, mindez nem túl meredek vállalkozás. Amikor a nyaralást terveztük, Toszkána és Róma volt a két esélyes, és épp azért esett Rómára a választásunk, mert Firenzével még nem biztos, hogy tudna mit kezdeni egy hat- és egy kilencéves, a Colosseumot viszont már fényképről is felismerik. Ahogy láttam, mindkettejüknek bejött élőben is a dolog, de a Forum, sőt, az ezekhez képest talán kissé kevésbé híres és látványos Palatinus-domb is megfogta őket. Persze sok római vonatkozású ezt-azt néztünk, olvastunk, van olyan könyvünk is, amelyekben a romokról készült fényképre ráhajtható fólián ott a rekonstrukciós rajz, vagyis azt is el lehetett képzelni, hogyan nézett ki mindez valaha régen. A gyerekeknek pedig sokkal több a fantáziájuk, mint nekünk, úgyhogy teljesen simán oda tudják képzelni Caesart a Fórumra, valamelyik tetszőleges császárt a Palatinusra, vagy néhány gladiátort az arénába.

Róma
Sajnos csak a térre jutottunk be
Az viszont mindenképp tény, hogy két viszonylag kis gyerekkel egy ekkora, és ennyi látnivalót kínáló városban csak nagyon basic városnézésre futja. Az első nap az ókori romoké volt: Palatinus-domb, Forum Romanum, majd egy laza ebéd után a Colosseum, végül pedig egy kis séta a császárkori fórumok mellett. A másik városnézős napon pedig a Circus Maximus-tól és a Bocca della Veritá-tól a Trasteverén át a Vatikánig sétáltunk, beiktatva egy finom pizzát a Trastevere egyik vendéglőjében. Sajnos a Szent Péter Bazilikába épp nem tudtunk bemenni, mert bíborosokat avattak egy zártkörű szertartáson, de a teret és a Svájci Gárdát meg tudtuk nézni, utána pedig mentünk még egy nagyot egészen a Piazza Navona-ig, illetve a Pantheonig. A Piazza Navonán éles szemű nagyobbik gyermekem felfedezett egy gladiátor-múzeumot is. Kicsit tartottam tőle, hogy valami nagyon turistahülyítős, műanyag hely lesz, de mivel a srácok hősiesen legyalogolták a városnézést, bementem velük. A meglepetés kellemes volt: két nagyobb szobányi páncél- és fegyverrekonstrukciót láttunk, a felső szinten a római hadsereg különböző páncéljait, az alsó szinten a gladiátorokét. A fotózásért sem haragudtak, sőt, egyenesen biztattak rá. Ha valaki gyerekkel megy, és a gyereket érdekli az ilyesmi (az enyéim az aquincumi Floraliákon edződtek), mindenképpen érdemes bemenni. 

Róma, Gladiátor Múzeum
Sisakok a Gladiátor Múzeumban
A Colosseumhoz viszont eszetekbe ne jusson órákig sorakozni: a Forumra, a Palatinusra és a Colosseumba egy közös jeggyel lehet bemenni, ezt pedig a Forum hátsó bejáratánál is meg lehet venni, a császári fórumokkal szemben. Egy ember nincs, miközben a Colosseum bejáratánál garantált egy óra sorban állás a tűző napon. És legyen nálatok valami hivatalos okmány, mert ha bemutatjátok, a 18 éven aluliaknak ingyenes a belépés (én a gyerekek útlevelét lobogtattam, elfogadták).

Persze sok minden volt, ami legközelebbre maradt, a Vatikáni Múzeumtól kezdve a máltai rendház híres kulcslyukáig és Ostia Anticáig, de legalább van motivációnk visszamenni (na, nem mintha egyébként nem lenne :D ). Láttuk viszont az Olimpiai Stadiont, mivel focirajongó gyermekem minden nagyobb csapat otthonában szeret elzarándokolni a stadionhoz. Sajnos nem tudtunk bejutni, az obligát Totti-mezeket viszont gondosan beszereztük (C'é solo un Capitano, ez, gondolom, egyértelmű). :)

Róma, Olimpiai Stadion
Az Olimpiai Stadion
 Ostia tengerpartja viszont kissé csalódás: a strandok mindenhol fizetősek, ahol meg nem, ott enyhén lepusztult a part, szóval érdemes inkább beáldozni azokat az eurókat. Vagy keresni egy kevésbé felkapott tengerpartot a közelben, mert egész biztos vagyok benne, hogy ilyen is van.

Róma, Camping Fabulous
A gyerekmedence nagy népszerűségnek örvendett
 A kemping (Camping Fabulous) - Róma és Ostia között félúton - nagyon kellemes volt, hatalmas stranddal, csúszdákkal ellátott gyerekmedencével, pizzériával, fagyizóval, szóval aki csak strandolni szeretne, annak szinte ki sem kell mozdulnia a területéről (mondjuk egy kizárólag strandolással töltött hétért kár Rómáig menni, de biztos ilyen turista is van :) ). A strandon óránként fitnesz-foglalkozások is voltak, én az aquabike-ra neveztem be egyszer-kétszer. Az ilyen vízifitness órákkal kapcsolatban mindig az az előítéletem, hogy az unatkozó nyugdíjas turisták kímélő edzése, de jelentem, egyáltalán nem: egész komolyan éreztem az izmaimat utána. Ráadásul nagyon vicces a vízben, annak ellenállásával szemben tekerni. Viszont garantáltan ízületkímélő sport, szóval nagyon jópofa találmány. Nem állítom, hogy mostantól csak ez, és semmi más, viszont ha alkalmam adódik majd, szívesen elmegyek megint.

Róma, utcakép
Ez annyira Róma...
 Vagyis Róma összességében megint meghódított, még mindig az a véleményem róla, hogy ha egyszer sikerült választ adnom az ottani megélhetésre vonatkozó kérdésre, akkor másnap csomagolok. A hangulatát egyetlen fotó sem tudja visszaadni, inspiráló, izgalmas. Az abszolút kedvenc.

Róma, háztetők
Ezekből a Spanyol Lépcső környéki tetőteraszos ingatlanokból kérnék szépen egyet, köszönöm :)
 Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...