2018. június 18., hétfő

Sznobéria a fagyizóban, avagy olcsó fagyi sok habbal?

Ha nyár, akkor fagyi, ez nem lehet vitás kérdés. Akárki akármennyire diétázik, legalább egy kicsi, házi készítésű, cukormentes akármi mindenképpen belefér. Aki pedig csak úgy, mindenféle megkötés nélkül kívánja meg a fagyit, annak elképesztő választék áll rendelkezésére. Lássuk, mi mindenből lehet választani.

A fagyi jegeskávéval is finom!



A legtutibb: fagyi házilag

Az első és legegészségesebb verzió, ha fogod a gyümölcsöt, a tejszínt vagy a joghurtot, az édesítőszert, mézet, cukrot, és saját kezűleg pépesíted-fagyasztod. Így pontosan tudod, mi van a fagyidban, ráadásul mindig kéznél van egy adag a hűtőben. Recept ezerféle van, gyümölcsszezontól függően nyugodtan elengedheted a fantáziádat

Házi fagyi vagy bolti jégkrém?

 A legolcsóbb: bolti jégkrém

A legolcsóbb változat a bolti jégkrém. A tejjégkrémek tejalapú alapanyagokból (teljes tej, fölözött tej, sűrített tej, tejszín, vaj, stb). készülnek, emellett cukor, aromák és adalékanyagok találhatók bennük. A tejes jégkrémekben a fentiek mellett némi víz is van. A gyümölcsjégkrémekben legalább 5 százaléknyi (citrusfélék esetén 2 százaléknyi) gyümölcstartalomnak kell lennie, emellett kerülhet beléjük víz, cukor, keményítő, aromák, adalékanyagok, illetve esetenként tej- és tejalapú alapanyagok (ez utóbbi esetben tejes gyümölcsjégkrémről beszélünk). A sörbetek olyan gyümölcsjégkrémek, amelyben nincs hozzáadott zsiradék, gyümölcstartalmuk viszont legalább 25 százalék. A vizes jégkrémekben viszont egyáltalán nincs gyümölcs, csak víz, cukor, aromák, adalék- és zamatosító anyagok. A fermentált tejterméket tartalmazó jégkrémekben legalább 10 százaléknyi joghurtot, túrót vagy egyéb hasonló tejterméket találunk. 

A light verzió sem biztos, hogy teljesen fogyókúrás, mert attól, hogy cukor helyett édesítőt tartalmaz, még nyugodtan lehet benne például rengeteg zsír, szóval egyáltalán nem az a helyzet, hogy ebből aztán bármennyit meg lehet enni. 

A bolti jégkrémek minősége elég változó, vannak köztük egészen jók, és vannak olyanok is, amelyek azt a két fillért sem érik meg, amibe kerülnek. Mivel napról napra jönnek ki az újabb ízek, a legjobb ötlet, hogy nézd meg a címkét, és ha találsz egy jobb fajtát, akkor amennyire lehet, ragaszkodj hozzá. 

Ha nyár, akkor fagyi

A legváltozatosabb: a cukrászdai fagyi

És akkor ott van a cukrászdai fagyi, amelyiknek ha lehet, még a jégkrémnél is változóbb a minősége.

Az úgynevezett kézműves fagylaltokban aroma, színezék és tartósítószer nem használható, az összes cukortartalom 18–20 százalék, a gyümölcstartalom pedig 40–50 százalék kell, hogy legyen. Ha viszont nincs ott a jól hangzó kézműves jelző a fagyi neve előtt, akkor kábé akármi lehet benne: fagyipor, élelmiszer-színezék, aroma, és az az ügyes krémesítő anyag, amelyikről Damniczki Balázs cukrászmester beszél abban a Facebook-bejegyzésben, amelyik nagyjából már a teljes magyar sajtót bejárta elkészülte óta. Az ár és a mennyiség aránya azért sok mindent elárul: ha feltűnően olcsó, és alig fér el az adag a tölcséren, az íze meg jobb esetben közepes, akkor nagy valószínűséggel főként mesterséges alapanyagot látott a fagyi, gyümölcsöt, rendes csokit kevésbé. Szintén árulkodó, ha a fagyi valamilyen szürreális színben pompázik, és az ízére utaló elnevezés helyett inkább csillámpóninak vagy hupikék törpikének hívják.

Kézműves és gépi fagyi - mi a különbség?


Akkor most legyünk fagyisznobok?

És itt érkezünk el ahhoz a kérdéskörhöz, hogy mennyire legyen sznob az ember a fagyizóban. Tudom, hogy a mindennapi élet sokszor abba az irányba hat, hogy ami sok és olcsó, azzal jól járunk. Aztán persze mindig rájövünk az "olcsó húsnak híg a leve" mondás igazságára, amikor a kétfilléres kínai póló három mosást bír, az akciós tejszínt nem lehet felverni, a nyolcdekás fagyigombóc pedig leginkább csak édes, rendes íze nem sok van. Szóval néha jobban megéri kicsit sznobnak lenni, és inkább ritkábban, kevesebb fagyit enni, de az olyan legyen... Ugyanaz a helyzet, mint az olcsó nugát kontra minőségi étcsoki párviadalban. Ezzel pénzben sem jössz ki rosszabbul, kalóriában meg aztán tényleg nyersz a bizniszen. Ráadásul minőségit eszel, nem állományjavítót, és persze íze is van az egésznek. Tiszta nyereség.

Nem azt mondom, hogy nem eshet jól néha egy óriás adag, fancy nevű, hupilila fagyi kétszázért, vagy egy százötven forintos jégkrém a hiperből. Ha ismertek, pont tudjátok, hogy sosem szoktam fekete-fehérben gondolkodni, mindennek megvan a maga helye a Nap alatt. Ha nagyjából 80 százalékban inkább a minőségre szavazol, a maradék húszban kábé azt eszel, amit akarsz, ennél sokkal többet ártanál magadnak azzal, ha fanatikus és tökéletességmániás lennél. A "szok, óccó, nem cípősz" személet meg majdcsak alakul valahogy az idők során - ha elkezded kicsiben, már tettél valamit érte.

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, és beszélgetni is ott tudunk a cikkekről. Képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Ésszel, szívvel, lélekkel:
Judit

Fotók: pixabay.com

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...