Táplálkozás és egészség

Egyél jót, egyél jól, légy egészséges!

Lélek és coaching

Lelki wellness a life coach szemszögéből

Mozgás es wellness

Sport, fitnesz, edzés, pihenes es lazítás

Zöld es bio

Zöld háztartás, városi bioságok

Szépség es stílus

Öltözködés, színek, stílusok, kencék, sminkek, illatok

2016. augusztus 29., hétfő

Azért szeptemberben sem kell unatkozni!

Bár a nyárnak hivatalosan már vége, szeptemberben is simán lehet jó idő, meg egyáltalán, semmi ok rá, hogy unatkozz. Mutatok pár programot, mozgósat, stílusosat, érdekeset, egészségeset. (És ezen kívül persze nyitva vannak még a romkocsmák, a Római, lehet, hogy még strandidő is lesz, sőt, tökéletesen alkalmas ez a hónap a kirándulásra, a futásra, a parkban-szabadan olvasásra, opcionálisan zenehallgatásra, valamint az életmódváltásra is.)

Aki szereti a szabadulós játékokat, annak egyedülálló lehetőség szeptember elsején a Király fürdő szabadulós játéka. Ezúttal a fürdőből kell kiszabadulni, a fődíj pedig (a leggyorsabban kiszabaduló csapat nyeri) egy egész napos fürdőzés. Részletek itt.





Nekem ez nagyon tornacsukás nyár volt ezért is akadt meg a szemem a szeptember 3.-i Sneaker Stars rendezvényen az Akvárium Klubban. 


Szeptember 3.-án és 17.-én is lesz Gardrób Közösségi Vásár a Central Passage-ban, ahol eladhatod megunt ruháidat, kiegészítőidet.

Ha hosszabb távokban gondolkodsz, szeptember 4.-én indul a Kalenji futóközösség közös edzése. A táv 7,5 kilométer. Érdemes regisztrálni, mivel a résztvevők száma korlátozott.

Ha babát szeretnél, és jógával is igyekszel fizikailag-lelkileg megtámogatni a folyamatot, akkor a Csillagkuckó Alternatív Termékenységi Központ Jóga a várandósságért programján a helyed. Szeptember 12.-én indul az új csoport.


Szeptember 16-17.-án Érzelmek Hétvégéje Óbudán, olyan előadókkal, mint Feldmár András, Laár András vagy Pál Feri atya. 

Szeptember 25.-én indul a Fitt az Ősz, a Wellness magazin fitnesz-napja. Szuper órák lesznek, érdemes őket kipróbálni.
A nyári rendezvényen ilyen volt Hidvégi Andi Euphoria edzése:

 

Egy kis közérdekűség a végére, mert úgy néz ki, a blog sem fog unatkozni szeptemberben: beneveztem a Zöldsalátát az Allianz blogversenyére, életmód és szakértő kategóriában. Szeptember 6.-án indul a szavazás, szóval aki szereti a Zöldsalit, az legyen szíves, és kattintson majd a megfelelő gombra. A versenyszabályzat itt található, ha valakinek esetleg kedve van szintén beszállni: https://www.allianz.hu/hu/tudaskozpont/allianzblogverseny.html/

2016. augusztus 27., szombat

HetiWellness #11: nyári különkiadás

Rég volt ilyen pörgős a nyár, mint az idei, úgyhogy ha iskolás lennék, sok oldalt megtöltene a "nyári élményeim" fogalmazás. Ez most egy zanzásított, testi-lelki-szellemi wellnessre kihegyezett változat, összefoglalóként. Íme a vázlatos felsorolás.

A nyár kajája: a hummusz. Nagyon durván rácuppantam, és mivel répaszeletekkel mártogatom, kábé annyi répát fogyasztok naponta, mint egy átlagos nyúl. De még mindig nem unom. :)

Totál addiktív (Fotó. pixabay.com)
A nyár sportja: a futás. Évek óta nem voltam futni, most viszont megint rákaptam. Egy óra stressztelenítő mozgás, jó zene, mi kell még?

A nyár legnagyobb élménye: nekem egyértelműen a Ligur-tengerpart, és persze Cinque Terre. Erről írtam egy külön bejegyzést is, de még mindig dolgozik a dolog a lelkemben. Muszáj visszamenni.


 A nyár felismerése: hogy egyre több természetközelségre van szükségem. Én alapvetően ízig-vérig városi ember vagyok, szóval alapvetően nem zavar a beton - egy darabig, akkor viszont nagyon kell valami zöld és természetes. Mostanában egyre gyakrabban jön el az a pillanat, amikor úgy érzem: ZÖLDET!, és elindulok natúra iránt. Persze eddig is szerettem a szabadban lenni, de úgy tűnik, hogy ez egyre fokozódik.

A nyár zenei csúcsa: nem tudok választani. Az Iron Maiden hozta a tőlük megszokott zsenialitást. A Sonata Arctica eljátszotta a nagy kedvenceimet, az Epicának a zuhogó esőben különleges hangulata volt, pedig nem vagyok egy nagy Epica-fan. A Within Temptationt nagyon vártam, kár, hogy a kialakuló szélvihar miatt olyan rövidre kellett fogni, remélem, legközelebb végre egy teljes koncert lesz. De mondhatnám a két Tankcsapdát is (a Maiden előtt és a Within Temptation után), vagy a "rare treasure" díjra erősen pályázó Magnus Rosén világzenei koncertet a nagykállói templomban. Mind zseniség volt a maga nemében.



 A nyár itala: rozéfröccs viszonylag ritkán, zöld tea gyakrabban, hideg ásványvíz rendszeresen. 

A nyár felfedezése: Tisza-tavi Ökocentrum. Ez is visszatérésgyanús, kicsit a tavalyi Pó-deltai hajókirándulásra emlékeztetett. Azt hiszem, a Tisza-tavat még körbe kell járni egy kicsit.

A nyár felfedezése 2 (ez mai élmény, de még nyár van): Velence Korzó. Nagyipari jellegű áltengerpart, de valahogy mégis tetszik. Ráadásul nincs messze, és sajnos a Budapest környéki strandoktól és tavaktól egyelőre nem vagyok elájulva (ha valaki tud jót, mondjon, minden ötletre vevő vagyok). Szóval egy gyors, hétvégi csobbanásra épp megfelelő.

2016. augusztus 20., szombat

Boros limonádé a stílusos tűzijáték-nézéshez

Nem vagyok egy nagy borszakértő, sőt, alkoholt is elég ritkán iszom, de vannak olyan szituációk, amelyekhez egyértelműen jár egy pohár finom bor. Vagy egy fröccs, valamilyen jó borból. Vagy egy boros koktél - például az a rosé-limonádé, amelyiknek a receptjét a Purewow oldalon találtam.


Az augusztus 20.-i tűzijáték például tipikusan ilyen helyzet. Ha olyan helyen laksz, ahonnan látszik, akkor teljesen adekvát tűzijátéknézési stratégia fogni egy pohár minőségi bort, vagy fröccsöt, vagy koktélt, és megadva a módját, szépen, stílusosan rácsodálkozni a rakétákra az ablakból vagy a teraszról. Ha csak a tévében nézed, akkor ugyanígy. Ha pedig kimész a Duna-partra, vagy valahol máshol nézed a helyi ünnephez járó tűzijátékot, akkor utána, otthon lehet koccintani az új kenyérre, István királyra, meg arra, hogy ez a nyár is megvolt, jöhet az indián nyár, meg az ősz.



Íme a recept, szokás szerint egyszerű, és finom, és legalább 4 személyre elég (legalábbis a mi alkoholfogyasztási szokásaink mellett):



Kell hozzá egy üveg jóféle rosé bor (szerintem egy kellemes Chardonnay sem rossz megoldás bele), 0,75 dl limonádé (semmi extra, sima citromlé, cukor vagy méz és víz), egy félliteres üveg szénsavas ásványvíz, vagy fél liter szóda és sok jég. Először a jég kerül bele a bóléstálba, erre jön a bor, majd a limonádé, és a szénsavas ásványvíz. Egy keverés, és kész, lehet pohárba tölteni. Díszítésnek biocitrom-szeleteket (a sima citrom vegyszerezett héját inkább ne áztasd bele semmi olyanba, amit megiszol) és mentaleveleket lehet beletenni, de a pohár szájára is rátűzhetsz egy szelet citromot. 

Mindenkinek jó ünneplést!

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is. Kövesd a Zöldsalátát a Facebookon is! De a Bloglovinon is megtalálod! 

2016. augusztus 15., hétfő

Az olimpia margójára, így félidőben

Sokszor írtam már itt, a blogon, hogy amilyen mániás vagyok a hobbisporttal kapcsolatban, annyira szkeptikus tudok lenni élsport-ügyben. Szerintem a rekordok hajszolása, egyes esetekben akár dopping vagy sérülés árán is, már rég nem az egészségről szól. Az én ízlésemhez képest az élsportban túl sok a teljesítménykényszer, a túlhajszoltság és a maximalizmus. Ráadásul a befektetett eszméletlen mennyiségű munka és energia sajnos bőven nem minden sportolónál hoz megtérülést. Bajnok egyszerre csak egy van, a többieknek meg gyakran legfeljebb a keserű szájíz jut, mert épp lemaradtak egy századmásodperccel, vagy agyonnyomta őket az elvárás.

Azzal sem vagyok mostanában túlságosan optimista, amerre a világ halad úgy általában: mondjuk úgy, hogy több területen is öles léptekkel dzsalunk vissza a sötét középkorba, ami nem túl rózsás opció.
Mégis, amióta az olimpia megy, egyszer többször mosolyodom el elismerően, hogy nafene, mégis csak a 21. században élünk.
Hogy miért? Mert pont itt az olimpián derül ki, hogy megdőlőben van egy csomó évtizedes, évszázados dogma, ami eddig "így volt szokás", de szerencsére ma már egyre többször derül ki, hogy nem elfogadható.


Katinka zseni a medencében, ez vitathatatlan
Például 2016-ban már felháborodik a sajtó (legalábbis az amerikai), amiért Hosszú Katinka eredményéért a férjét teszik felelőssé (persze, egyértelmű, hogy az edzőnek is van benne része, de mégiscsak Katinka úszott, szóval talán vele is kéne foglalkozni egy kicsit), hogy az amerikai tornászválogatottról egy kommentátor megjegyezte, hogy "akár egy pláza közepén is álldogálhatnának". Katie Ledeczky szintén amerikai úszónőre azt mondták, hogy ő a női Michael Phelps, és a sportolónőknek általában véve előszeretettel elemzik ki alaposan a sportruháját vagy épp a szépségét. És tényleg, boncolgatja valaki mondjuk Phelps úszónadrágjának viselettörténeti jelentőségét, vagy mondja rá valaki, hogy ő a férfi Katie Ledeczky? Nem, de legalább már felmerül, hogy esetleg így is lehetne, miközben a fordított felállás immár nem egyértelmű, amit az érintett szerényen, visszahúzódva tudomásul vesz.


Ahhoz képest, hogy egy plázában is álldogálhattak volna,eléggé aranyérmesek lettek
 Ugyanígy kezd megdőlni az az abszolút elfogadott nézet is, hogy csak az érem, napláne csak az arany számít. Hogy aki nem szállítja az országnak a megfelelő színű érmet, az csalódást okoz a tévé előtt nagyon okos nézőközönségnek, és egyáltalán minek megy ki (aki meg szállítja, az milliókat kasszíroz, épp ezért az irigyek máris beleköthetnek ezért, már csak a rend kedvéért is). Végre kezdi elismerni a közvélemény, hogy aki kijut egy olimpiára, az mindenképpen sikeres sportoló, akár a dobogó legfelső fokáról, akár mondjuk a huszonnyolcadik helyről indul haza. Eszméletlen energiát fektetett a munkájába (legtöbbünk a 10 százalékát nem bírná), megtette amit meglehetett, mindenképp gratulációt érdemel. Ja, és nem értünk harcol, hanem saját magáért. Mi legfeljebb csak nézhetjük, szurkolhatunk neki, örülhetünk a sikerének, ha úgy alakul, akkor akár meg is könnyezhetjük a dobogón, de meg- és elítélni a világon semmi jogunk. Akkor sem, ha mondjuk nem értünk egyet azzal a döntésével, hogy visszalép valamelyik számtól (bocsika, az ő döntése, miért is kéne beleszólnunk?). Megtanultunk végre gratulálni akár egy elvesztett meccs után (ahogy ezt az EB-ről hazatért focisták esetében is tettük), vagy egy hetedik, tizensokadik, huszon-akárhányadik helyért.

Talán nem véletlen az sem, hogy épp mostanában pattannak ki sorra-rendre a botrányok az élsportban alkalmazott meg nem engedhető eszközökkel kapcsolatban: már nem elfogadható a verés, a leordítás, a megalázás, hogy az ennél durvábbakról ne is beszéljünk. Ma már senki nem gondolja, hogy ez normális, csak az érem legyen meg (legalábbis nagyon remélem, hogy tényleg senki nem gondolja).


A világon tizenharmadiknak lenni is csodálatos dolog
 Szóval azért van minek örülni az aranyakon kívül is - utóbbiaknak persze változatlanul nagyon örülünk, mint ahogyan az ezüstöknek, bronzoknak, és akárhányadik helyezéseknek is. Szép volt, és minden bizonnyal szép lesz az olimpia következő szakaszában is. Ahogy Risztov Éva mondta tegnap: "mindenkit nagyon szeretek, és azt gondolom, hogy a világon tizenharmadiknak lenni is csodálatos dolog." Így van, pont így. :)

És akkor már egy idevonatkozó zene is jöjjön: We're not Gonna Take It a Twisted Sistertől, úgyis, mint adekvát reakció egy sor idejétmúlt elvárásra :) Mehet a tombolás :)



2016. augusztus 5., péntek

És még mindig a görög ruhák...

A tegnapi Pinterest-válogatás után a Polyvore-on is garázdálkodtam egy kicsit a görög ruha témakörében. Három összeállítást készítettem, egy elegáns partiszettet, egy nyaralós-vacsorázósat romantikus estékre, és egy városnézős-lazázósat.

A partiszettben aranyos kiegészítők dobják fel a voltaképpen egyszerű, fehér ruhát. A táska színe a szandál aranylását tükrözi, az ékszerek pedig a tradicionális görög mintákat. A nagy, karvérthez hasonló karperec különösen nagy kedvencem idén. This is Sparta, vagy mi :)


Greek goddess - Party



A következő összeállítás már kevésbé estélyi, de még mindig elegáns. Egy romantikus estét tudok elképzelni hozzá a görög naplementében, jófajta görög borral ás a megfelelően esztétikus és stílusos pasival. Álmodozzunk (utána meg valósítsuk meg, szól belőlem a coach).

Greek2 - Holiday elegant



A harmadik szett a görögös ruha és a szintén kedvenc hippis, bohém stílus találkozása. Laza, mégis látványos, nyaraláshoz, városnézős sétához, jókedvhez.

Greek3 - Hippie


Ha tetszett a cikk, kövesd a Zöldsalátát a Facebookon is! De a Bloglovinon is megtalálod!

2016. augusztus 4., csütörtök

Inspiráció: görög istennők

Azt most hagyjuk, hogy az élsportról általában véve mi a véleményem (maradjunk annyiban, hogy minél inkább kiviláglik a teljesítmény alól a kényszer, annál kevésbé vagyok lelkes), de tény, ami tény: péntekről szombatra virradó éjszaka megkezdődik az olimpia Rióban. A mostani inspirációkat is ez ihlette, mégpedig nem a mostani doppingolós világ, hanem az eredeti koncepció, a régi görögöktől (végzettségem szerint történész volnék, említettem már?). Mivel nyaranta amúgy is rajongok a maxiruhákért, most beütött nálam a görögistennős vonal, és mi lenne a jobb alkalom arra, hogy laza görög istennőknek öltözzünk, mint az olimpia időszaka? Na jó, azért egy görögországi nyaralás is komoly érv, szóval aki most éppen ott múlatja az időt, az fogadja őszinte irigylésem. Romantikus lelkem per pillanat Szantorinire vágyik, egy kellemes naplementére, meg egy ilyen ruhára. Na jó, ne fokozzuk, inkább mutatom a képeket. Lesz köztük hétköznapibb, estélyi, fehér, színes, sőt, olyan is, amelyet 20 perc alatt elkészíthetsz egy nagyobb méretű anyagból. Sőt, a végére néhány álomsarut is tettem, a görög ruhához nálam ez jár :)




































Ha rákattintasz a képre, jár hozzá egy tutorial: így készíthetsz-tekerhetsz magadnak görög ruhát.


És jöjjenek a ruhákhoz illő álomsaruk:












Ha tetszett a cikk, kövesd a Zöldsalátát a Facebookon is! De a Bloglovinon is megtalálod!

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...