2015. december 4., péntek

Te is sok ételt dobsz ki? Hogyan lehetne kevesebbet?

Döbbenetesen hangzik, de minden tíz magyar család eltarthatna egy tizenegyediket a megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből. Vagyis miközben sokan úgy érzik, hogy alig jönnek ki a fizetésükből, eszméletlen pazarlás megy – nemcsak ételben, hanem vízben, energiában, sőt, megkockáztatom, időnként az időben is, pedig annak hiányáról is rendszeresen panaszkodunk. Az Unilever kutatásában utánajárt az okoknak, és azt is elárulta, hogyan lehetne kisebbre venni a pazarlást – nemcsak a saját pénztárcánk, hanem a környezet érdekében is.
 

A Fenntartható Életmód Kutatásban öt héten keresztül nyolc, különböző életkorú és hátterű család vett részt a felmérésben. Valamennyien nyitottak voltak a környezettudatos, fenntartható életmód iránt, de a témában kezdők. A családok jelentős része Budapesten vagy a főváros környékén él, de két vidéki család is részt vett vizsgálatban. A személyes mélyinterjúk mellett, hétről hétre online naplózás formájában is beszámoltak életvezetési szokásaikról és tapasztalataikról. 

Nagyon nem mindegy, mi kerül a kukába. És nem igaz, hogy a kicsi nem számít (Fotó. digitalart/ FreeDigitalPhotos.net)
A vállalat azt vizsgálta, hogy a magyar családok hogyan igyekeznek kerülni a pazarlást, és mennyire nyitottak az új háztartásvezetési tippekre. Öt héten át figyelték a kiválasztott családok hétköznapjait, akik kutatási blogjukban rendszeresen kommentálták, véleményezték a különböző vásárlási, főzési, energia- és víztakarékossági tanácsokat. 

A különleges akcióban mindkét nem képviselői részt vettek, így jól kirajzolódtak az eltérések a férfiak és nők hozzáállásában. A háztartásvezetés felelősei a családokban a nők, anyukák, feleségek, így ennek megreformálása is az ő feladatuk (vagyis a konzervatív férfi-női szerepekben még mindig nem látszik sok elmozdulás – teszem hozzá). Gyakran azonban a gyerekek viszik haza a jó példát az óvodából, iskolából, és anyukájukon keresztül ők ösztönzik a családot az életmódváltásra. 

„Ha a lányom a közelben van, semmilyen maradékot nem merek lehúzni a vécén, azonnal rám szólna, hogy a környezetvédelmis néni mondta az iskolában, hogy ne dobjunk ki ételt” – osztotta meg a felmérés során tapasztalatait Vali, a háromgyerekes budapesti családanya. 

Fontos megfigyelés, hogy amíg a férfiak számára elsősorban a mérhető, kézzel fogható eredmények számítanak (kevesebb felhasznált víz, több megtakarított összeg stb.), addig a nők akár pusztán a jó érzés miatt is szívesen kipróbálnak pazarláselkerülő tippeket, trükköket és változtatnak a szokásaikon. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert gyakran olyan apró megspórolt mennyiségekről van szó, amelyek nem jelentenek különösebb anyagi megtakarítást – a bolygó egészsége szempontjából azonban nagyon nem mindegy, hogy hozzátesszük-e a nagy közöshöz a mi apró kis takarékosságunkat, vagy sem. Így máris le lehet számolni azzal a tévhittel, hogy a mi apró is hozzájárulásunk csak csepp a tengerben – elvégre a tenger is cseppekből áll össze... 

Vásárolj kevesebbet: így nem költesz annyit, és a szemét mennyiségét is csökkented (Fotó. Ambro/ FreeDigitalPhotos.net)
De lássuk, melyek a családok kedvenc pazarlásmegelőző tippjei:
- Készítsük el előre a heti menüt, mert a tervezett vásárlás a hulladékképződés megelőzésének fontos lépése.
- Készítsünk bevásárló listát akár valamilyen applikáció segítségével, így csökkenthető az impulzusvásárlás, ami sokszor felesleges termékek beszerzéséhez vezet.
- A vásárlás során figyeljünk a minőségmegőrzési időre! Ha hamarosan felhasználjuk, válasszuk a boltban a közelebbi lejárati idejű terméket. Így megelőzhetjük, hogy az adott áru élelmiszerhulladékként végezze a boltban.
- A főzés során használjuk az egészséges felnőttek számára irányadó mértékeket, hogy elkerüljük a felesleg kidobását, vagy a túlzott mennyiségek fogyasztását, ami elhízáshoz is vezet.
- Számos telefonra letölthető applikáció és internetes portál ad tanácsot, hogy az otthon található alapanyagokból vagy maradékokból, hogyan tudunk finom ételeket összeállítani. Használjuk ezeket!
- A fagyasztás jelentős energiát igényel, ne alkalmazzuk feleslegesen. Ha tudjuk, hogy a maradékot hamarosan felhasználjuk, az egyszerű hűtés is megfelelő megoldást jelent. 

- Kerüljük az egyszer használatos csomagolást, termeljünk kevesebb hulladékot, ahol csak lehet! (Jó hír a budaörsieknek, hogy ők már csomagolásmentes boltban is vásárolhatnak. De a termelői piac sem rossz megoldás)
- Használjuk a hűtőben kijelölt tárolókat céljuknak megfelelően! Ez segíthet abban, hogy csökkentsük az energiafelhasználást. (Ugyanakkor sokak szerint a tojást pl. nem kifejezetten célszerű a hűtőajtóban tárolni, tovább marad friss, ha a polcra kerül.)
- Ellenőrizzük a hűtő hőmérsékletét és állítsuk be! Az ideális hőmérséklet 1-5 °C között van. A túlzottan hideg hűtő felesleges energiát fogyaszt, és egyes ételek esetében az ízhatást is rontja, ami ételpazarláshoz vezethet.
- Használjunk víztakarékos termékeket (pl. szárazsampont), amelyekkel úgy csökkenthető a vízfogyasztás, hogy kényelmetlenül sem kell érezni magunkat.
 

Milyen érvek működnek?

Az is nagyon érdekes tanulsága a kutatásnak, hogy kit mivel lehetett rávenni az embereket a mélyen rögzült szokások átalakítására. Itt általában a világosan érthető, könnyen megvalósítható, és valamilyen "jutalmat” kilátásba helyező (ez persze lehet a saját „jobbik énünkhöz” való közelebb kerülés is), valamint rugalmasan, gyorsan, a helyi viszonyokra és személyre szabva alakíthatók új szokásokká.

Te melyikkel kezded?


Kövesd a Zöldsalátát a Facebookon és a Bloglovinon is!

0 megjegyzés :

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...