Táplálkozás és egészség

Egyél jót, egyél jól, légy egészséges!

Lélek és coaching

Lelki wellness a life coach szemszögéből

Mozgás es wellness

Sport, fitnesz, edzés, pihenes es lazítás

Zöld es bio

Zöld háztartás, városi bioságok

Szépség es stílus

Öltözködés, színek, stílusok, kencék, sminkek, illatok

2015. április 30., csütörtök

Itt a meleg – mit iszunk, ha nem vizet?

Lassan tényleg itt a jó idő, ez viszont magával hozza az örökös problémát: nem iszunk eleget. Oké, elismerem, a víz egy idő után unalmas, ki kell találni valami mást, ami bekerülhet a palackba, kulacsba, üvegbe, kinek-kinek ízlése szerint. Mutatok pár opciót – egyetlen kitétellel: kizárólagosan nem érdemes egyikre sem rácuppanni, hiszen még a frissen facsart leveknek is elég magas a cukortartalma. Szóval a vizet semmiképp ne add fel teljesen, változatosságként viszont jöhetnek a következők: 

Image courtesy of tiverylucky/ FreeDigitalPhotos.net


Narancslé: a legkézenfekvőbb reggeli ital tele van antioxidáns hatású C-vitaminnal, amely segíti a bőr feszességét megőrző kollagén termelését, sőt, egyes kutatók szerint még az allergiás tünetek mérséklése sem lehetetlen számára. 

Céklalé: önmagában kicsit fura az íze, de narancslével vagy más levekkel kombinálva finom. Energiát ad, csökkenti a vérnyomást, és javítja az agy vérellátását, vagyis a munka is jobban megy tőle. Tele van magnéziummal, kalciummal és vassal. 

Citromlé: nem kell magában meginnod, a limonádé a jó megfejtés, főleg, ha nem rakod tele cukorral, hanem legfeljebb csak egy kis mézzel ízesíted. A narancshoz hasonlóan tele van C-vitaminnal. Még jobb lesz a limonádé, ha egy kis friss bazsalikomot vagy mentát is teszel bele. 

Áfonyalé: a húgyúti fertőzések megelőzésében segít. A bolti áfonyalevek közül válaszd a minél kevesebb cukrot tartalmazót, és vízzel is nyugodtan felhígíthatod. 

Hideg zöld tea: a zöld tea antioxidáns-tartalmáról köteteket írtak már össze, tény, hogy ez az egyik legegészségesebb ital. Jeges, citromos változatban pedig az egyik legjobb hűsítő. Ha durvább ébresztő hatásra vágysz, fekete teából is készíthetsz jeges teát, a lényeg, hogy ne legyen benne egy láda cukor, mint a bolti, palackos jeges tea-szerű képződményekben. 

Ízesített víz: tegyél egy kancsó vízbe pár szelet citromot, narancsot (biogyümölcs legyen, hogy a héjából se ázzon ki semmi durvaság), málnát, epret, esetleg uborkát, bazsalikomot, mentát, és hagyd állni a hűtőben. Kellemes, enyhe ízű, cukormentes ital lesz a végeredmény.

2015. április 28., kedd

Mi van kint, és mi van bent? Avagy itt ér össze a coaching és a stílustanácsadás…

Sokszor írtam már arról, hogy a ruha jó esetben nem csak a hideg ellen véd, és a divatot tükrözi, hanem jó esetben téged is. És épp ez az a pont, ahol az önismerettel, önmegvalósítással foglalkozó coaching összeér. Azt hitted, ez két egymástól távol álló terület? Hát, nagyon nem… 


Image courtesy of photostock/ FreeDigitalPhotos.net
Mit vettél fel ma reggel? Érthető okokból valószínűleg nem a szekrény teljes tartalmából választottál, mert az alkalom, és az időjárás leszűkítette a választékot. Vagyis ha munkába indultál, akkor kiesett a nagyestélyi, és a pántos kánikulapóló, vagy legalábbis utóbbi fölé biztosan került egy kardigán is. De vajon ezen kívül mi motivált még?

A hangulatod? Magabiztosnak érezted magad, és ráerősítettél egy kis power dressing-gel, vagy inkább jobbnak láttad szürke egérnek álcázni magad, hogy ma lehetőleg minél kevesebben szúrjanak ki maguknak? Esetleg már messziről kiabált a ruhádról is, hogy „ma ne szólj hozzám, légy szíves, bal lábbal keltem fel”? Vagy megihletett a tavasz, és felvettél valami vidám virágosat? Szexis démon lettél, mert este randi? Vagy kifogástalan üzletasszony, mert tízkor fontos tárgyalás? Esetleg kényelmes, farmeros anyuka, mert játszótér a program? Kiírtad a pólódra a mottódat? Messziről felismerhető a zenei ízlésed?

Látod, mennyi lehetőség van egy egyszerű reggeli felöltözésben? És az, hogy mit hozol ki belőle, csakis tőled függ. Persze, érdemes alkalmazkodni a természetes színeidhez és az alkatodhoz, de a többi belülről, a lelkedből jön. A ruhád téged tükröz, és egyáltalán nem mindegy, mit árul el rólad. És itt van az a pont, ahol összetalálkozik a két szakterületem, a mélyebb önismerethez, önmegvalósításhoz segítő coaching, és az előnyös színeid és szabásvonalaid felismerésében segítő szín- és stílustanácsadás.

Image courtesy of Stuart Miles/ FreeDigitalPhotos.net
Coachként sokszor tapasztalom, hogy ha valaki elkezd mélyebbre ásni az önismeretben, elkezd tisztába jönni saját magával, a rejtett mozgatórugóival, és valahol változtat az életmódján, akkor ez egyszer csak látszani kezd kívül is. Ha egy területen magabiztosabban cselekszik, mer döntéseket hozni, és kiállni önmagáért, akkor ez a terület szépen húzza magával a többit is. Lehet, hogy csak annyi az első lépés, hogy az illető hetente kétszer lejár a közeli edzőterembe. Aztán elkezd változni az alakja, a testi mellett a lelki állóképessége is nő, és azon kapja magát, hogy a munkában is bátrabban viselkedik, magabiztosan kér fizetésemelést, és önérzetesen szólal fel a meetingeken. És egyszer csak egy olyan ruhát emel le az üzletben a polcról, amilyet azelőtt soha nem mert volna felvenni. Olyan színekbe öltözik, amelyeket azelőtt túl harsánynak talált, és tornacipő helyett előkerül a fiók mélyéről a tűsarkú cipő. Vagy pont fordítva: a belső bizonytalanságból fakadó mindenáron való tetszeni vágyás csökken, és az illető a mindennapi tűsarkú-miniszoknya kényszer helyett végre megenged magának egy farmert és egy sportcipőt is, csak mert aznap épp abban érzi magát a legjobban.

Ráadásul ez az út fordítva is járható. Ha megismered a számodra legelőnyösebb színeket és szabásvonalakat, és megbarátkozol velük, az az egyszerű tény, hogy tudod, hogy most jól nézel ki, szárnyakat adhat. Máris magabiztosabban húzod ki magad, és másként válaszolsz, ha valaki kóstolgatni kezd. Vagy egyszerűen csak derűsebben, jobban érzed magad a bőrödben, többet mosolyogsz, ez pedig magával hoz egy csomó jó dolgot. Annak felismerése, hogy milyen színek állnak jól, már önmagában felér egy önismereti trippel. Mert lesznek köztük olyanok, amilyeneket eddig soha nem hordtál – de vajon miért nem? És mi történik, ha egyszer mégis megpróbálod? Milyen színekhez ragaszkodtál eddig, és vajon miért?

A színtanácsadók sokszor mondják, hogy az egyes színtípusokhoz igen gyakran társulnak egyes személyiségvonások. Ez persze véletlenül sem jelenti azt, hogy mindössze 12 féle ember élne a Földön, de a tavasz típusok között valamiért tényleg több a romantikus, aki ezt hajlandó a ruháiban is hangsúlyozni, az ősz típusok narancssárgái, rozsdabarnái és mohazöldjei pedig igen gyakran jelennek meg népies, etno-stílusú ruhadarabokon…

Image courtesy of phasinphoto/ FreeDigitalPhotos.net

Elmesélem a saját történetem. Valaha régen vettem egy könyvet a színtípusokról, és mivel a nyár típushoz fényképezett lányban felfedeztem hozzám hasonló vonásokat, a tavasz típusúban meg nem, gyorsan be is tájoltam magam a nyár típushoz. Na, ez az, amit ne csináljatok utánam, a házilagos színtípus-meghatározással könnyű melléfogni, hacsak nem nagyon részletes és a kezeteket fogó útmutató alapján csináljátok (ez a könyv nem igazán volt ilyen). Lett is sok finom, hideg, pasztellszínű ruhám.

Aztán a színtanácsadói képzés elején jött a hallgatók színtípusának meghatározása. Amikor végre szakértő és a színes kendők segítségével sikerült megnézni a dolgot, szépen kiderült, hogy közöm nincs a nyár típushoz, tavasz-tél vagyok, akinek az élénk, tiszta, világos, meleg színek állnak jól. Ott álltam meglepődve. A finom pasztell-lila helyett telített, élénk színek? Zöld? Kék? Piros? Sárga? Mivaaaaan?

Persze, hogy próbálkozni kezdtem. Elkezdtem zöldet hordani, és kiderült, hogy imádom. Türkizt, azt a nagyon élénk, arcbamászó fajtát. Barackot. Sárgát. Pirosat, amit addig csak a flamenco-óráimon vettem fel, akkor is csak győzködésre. Aztán egyszer csak bevillant, hogy dehogy vagyok finom, pasztelles alkat, hát pont ilyen kontrasztos, direkt, szemtől-szemben játszó voltam én világéletemben. Nem szeretem, sosem szerettem a maszatolást, a felesleges köröket, a játszmákat, a kis női praktikákat, nekem a piros az piros, a zöld meg zöld (a krumplileves meg krumplileves, if you know what I mean). Ekkor azért ültem pár percig ledöbbenve, magamra ismerve és megvilágosodva. Azóta pedig lecseréltem a ruhatáram egy részét, imádom az élénk színeket, és alkalomadtán pólószínnel tompítom a szemkarikáimat. És tudom, hogy mindez tényleg illik hozzám.

Ha érdekel ez az utazás, keress az elérhetőségeimen, és megbeszéljük, hogy neked melyik irány volna a legmegfelelőbb!

2015. április 24., péntek

Könyvajánló: Egészséges életmód 21 nap alatt

Szigeti-Kovács Eszter nem dietetikus, nem orvos, még csak nem is valamiféle diétaguru. Ugyanolyan kisgyerekes anyuka, mint bármelyikünk a sok százezer kisgyerekes anyuka közül, abban viszont egyáltalán nem átlagos, ahogyan az egészséges életmódról gondolkodik. Az utóbbi évek során rengeteg információt gyűjtött össze és próbált ki saját magán a témában, majd úgy gondolta, hogy ezeket az infókat és kipróbált recepteket egy közérthető és gyakorlatias könyvvé formálja, amely mindannyiunk számára megkönnyítheti az egészséges életmódra való áttérést.


Mert Eszter szerencsére nem a könnyebb végénél fogta meg a dolgokat: nem azt ígéri, hogy ezzel a könyvvel három hét alatt megszabadulsz tíz felesleges kilótól, vagy nyolc centitől a derekadról. Ő inkább arról ír, hogy hogyan lehet olyan szokásokat kialakítani, amelyek hosszú távon is tarthatóak, és hozzásegítenek az egészségesebb, energikusabb élethez. Ja, és persze az egészségesebb étrendtől és a mozgástól karcsúbb is leszel, de nem ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy általában véve jobban fogod érezni magad a bőrödben, tested-lelked kisimultabb lesz, ráadásul a család asztalára is egyre egészségesebb ételek fognak kerülni. Arról nem is beszélve, mennyit számít az, ha a gyerekeid kiskoruktól azt látják, hogy anya gyümölcsöt eszik és sportol - ez még akkor is bevésődik, ha kezdetben nem akarnak utánozni. (Zárójelben: a hétéves nagyobbik fiammal például már egészen jól el lehet beszélgetni az egészséges étkezésről, és egyre több egészségesnek nevezhető kaját hajlandó megkóstolni, sőt, egy csomót már meg is szeretett. Ahhoz képest, hogy voltak olyan hónapjai kisebb korában, amikor zöldséghez-gyümölcshöz hozzányúlni is alig volt hajlandó, ez komoly előrelépés. Ezek szerint azért csak hatott rá valahol a szülői példa - és persze az ovi, majd az iskola errefelé terelgető hatása is. Vagyis válogatós gyerekek anyukái, ne adjátok fel. Nem kell erőltetni, csak megmutatni, hogy ilyet is lehet enni. Előbb-utóbb kíváncsi lesz a gyerkőc...)

Na de vissza Eszter könyvéhez, amelyet elolvasva egyre lelkesebb lettem. A 21 napos program során ugyanis szó esik az egészséges életmód szinte valamennyi fontosabb eleméről: a megfelelő folyadékfogyasztásról, a zöldség- és gyümölcsmennyiség növeléséről, a mozgásról, a pihenésről, a cukor, a fehér liszt, a cigaretta elhagyásáról. De előkerülnek a könyvben olyan viszonylag megosztó kérdések is, mint a bioételek, a hús- vagy a tejfogyasztás, és olyan apróságnak tűnő, de az egészségünkön nagyot dobó "trükkök" is, mint például a csíráztatás, vagy a rendszeres meditáció. Mindezt pedig kiegészítik a konkrét feladatok a program 21 napjára (ezeket egy mellékelt tervtáblán akár ki is pipálhatod, ha szereted jól láthatóan "lekönyvelni" az előrehaladást), és a finomabbnál finomabb egészséges receptek a gyümölcsturmixoktól a zöldséges rántottáig, sőt, a házi arcpakolásokig. Nekem rendkívül hasznosnak tűnik ez az útmutató, főképp a gyakorlatias szemlélete miatt. Én általában lassabb vagyok az új szokások kialakításában, szóval én biztos legalább 2-3 napot szánnék egy fejezetre, de ez egyéni adottság, szerintem egy csomóan vannak, akik a 21 napos kihívást is sikerrel veszik. Eszter egyébként le is írja a bevezetőben, hogy mindenki a saját tempójában haladjon, a teste jelzéseire figyelve, és úgy, hogy ne okozzon magának szomorúságot és megvonási tüneteket egy-egy szokás megváltoztatásával. Én ehhez legfeljebb csak annyit tennék még hozzá, hogy az sem gond, ha belekezdesz a programba, aztán egyik nap nem lesz minden 100 százalékos. Egyszerűen térj vissza hozzá a következő napon, a lelkiismeret-furdalást meg hagyd másra, mert nem visz előre. Az viszont teljesen világos, hogy akármennyit is veszel át Eszter tanácsaiból, már jól jársz vele: ha egyszerűen csak egy-két turmixszal többet iszol naponta a receptek alapján, már az is nyereség. Úgyhogy hajrá, életmódváltásra fel! A részletes útmutatás már megvan hozzá. (A könyvet a 21napalatt.hu címen tudod megrendelni.)

2015. április 20., hétfő

Téged hogy lát a Nap?

Pár napja egy napvédelemmel kapcsolatos sajtótájékoztatón jártam, és egy döbbenetes adat ütötte meg a fülemet. A NIVEA legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy a magyar nők 61 százaléka (!) nem használ rendszeresen napvédő termékeket. Az adat önmagában is elég durva, de különösen akkor kemény, ha azt is hozzávesszük, hogy a maradék 39 százalékból 28 kizárólag nyáron és kizárólag a strandon ken magára fényvédőt. Vagyis a városban nem, a margitszigeti sétához nem, az üvegablak mellett ülve nem, a kocsiban sem, szeptembertől pedig egészen el is feledkezik az egész maceráról.

Történik mindez annak ellenére, hogy a női magazinok, a kozmetikai cégek és a bőrgyógyászok ilyentájt versenyt tépik rongyosra a szájukat azért, hogy mindenki kenje magát fényvédővel. A napfény ugyanis csúnyán el tud bánni a bőrrel. A legdurvább eset a bőrdaganat, de ne menjünk bele az ijesztgetésbe - elég, ha azt számításba veszed, hogy a bőr öregedése úgy kb. 80 százalékban a napsugárzásnak köszönhető. Vagyis a ráncok ügyében körülbelül 80 százalékban el lehet felejteni az "ez az élet rendje" mantrát (na tessék, már megint), aki jobban figyel a fényvédőzésre, az kevésbé ráncosodik, pont.

A NIVEA SUN egy egészen rendkívüli kampánnyal igyekszik idén is újra felhívni a figyelmet a napozás veszélyeire és a védekezés fontosságára. Thomas Leveritt brit képzőművész és fényképész dolgozta ki azt a fotózási és filmezési technikát, amelynek segítségével megmutatható, hogyan hat a napfény a bőrre. Az UV-kamera ugyanis képes megjeleníteni a napfény szabad szemmel nem érzékelhető ultraviola-tartományát, az így megvilágított és lefotózott bőrön pedig láthatóvá válnak a napsugarak által okozott károsodások, a szeplők, a májfoltok, az öregedés jelei. A kamera segítségével azt is ellenőrizhették a modellek, hogy jól használják-e a fényvédő szert: a fényvédővel bekent bőrfelületek ugyanis ezen a felvételen feketére színeződtek. Nagyon mókás megnézni, hogy csak laza kommandós-csíkokat mázolunk-e az arcunkra a harmincas faktorral, vagy tényleg megvédjük a bőrünket a naptól.

Thomas Leveritt egyébként nem egészen egy éve töltötte fel a filmet a YouTube-ra, azóta 15 millióan nézték meg. A NIVEA pedig bevonta a művészt a nyári kampányába, így ha valahol NIVEA SUN rendezvényt látsz,magad is kipróbálhatod, milyennek látja a bőrödet az UV-kamera.
Addig is érdemes megnézni a videót!

2015. április 17., péntek

Könyvajánló: Növényi antibiotikumok

A betegségek kezelésével, és különösen az antibiotikumokkal kapcsolatban, azt hiszem, a józan középutat képviselem. Nem hiszek abban, hogy az első tüsszentéskor be kellene vetni a gyógyszeripari nehéztüzérséget, de abban sem, hogy az antibiotikum méreg, valamint a gyógyszeripar emberiség-ellenes összeesküvése. Van olyan helyzet, hogy kell, és akkor be kell szedni, méghozzá úgy, hogy a lehető legtöbbet segítsen, és a legkevesebb mellékhatását tapasztaljuk. Egyébként meg ne utáljuk, inkább örüljünk, hogy léteznek antibiotikumok, hiszen így egy csomó betegség viszonylag egyszerűen gyógyíthatóvá vált - azt hiszem, említettem már, hogy az a típus sem vagyok, aki visszavágyik a romlatlan középkorba (töri szakot végeztem, úgyhogy senki nem tud megetetni azzal, hogy régen minden jobb volt).

Szóval semmi bajom a modern orvostudománnyal, de érdekelnek a természetes gyógymódok,
és nem nyúlok minden banális betegségnél azonnal a gyógyszerek után (plusz nagyra értékelem azokat az orvosokat, akik ugyanígy gondolkodnak). Több generáció óta városi lány vagyok, sajnos nem mondhatom el magamról, hogy lett volna faluvégi vajákos asszony a felmenőim között, de a hársfateáig, a csalánig, a kamilláig már eljutottam, sőt, egy időben kifejezetten rámentem a gyógynövénytanra, bár komolyabb szakértőnek ma sem nevezném magam. Ez egy külön szakma, és nem véletlenül.


Épp ezért fogott meg Aruna M. Siewert Növényi antibiotikumok című könyve. Már az elején szimpatikus lett a stílusa, mivel dicséretes tárgyilagossággal ír az antibiotikumok történetéről, hatásmechanizmusáról, fajtáiról, esetleges ellenjavallatairól, és a bennünket körülvevő baktériumokról, majd pedig a növényi gyógyszerek hatásmechanizmusáról. Arra is kitér, mikor érdemes ezekkel  a növényi segítőtársakkal megpróbálkozni, és gyógyszerezés helyett inkább az immunrendszert támogatni a betegség elleni fellépésben. Amellett sem megy el, hogy a betegséggel bizony gyakran üzenni szeretne valamit a szervezetünk, és érdemes ezt az üzenetet még az enyhe fázisban meghallgatni.

A gyógynövények és egyéb gyógyhatású élelmiszerek (pl. az olyan egyszerű, minden háztartásban megforduló dolgok, mint a hagyma) felsorolásánál nemcsak azt írja le a szerző, mi mindenre jó az illető növény (vagy az olyan állati eredetű gyógyélelmiszer, mint például a propolisz), hanem az esetleges mellékhatásokra és ellenjavallatokra is felhívja a figyelmet. Ez nagyon fontos, hiszen attól, hogy valami természetes, még lehet mellékhatása, és nem ajánlott ész nélkül alkalmazni! Ugyanígy,a növényi gyógyszerekkel kezelhető betegségek listájánál is szerepel a "forduljunk orvoshoz, ha..." felütésű pont, amit mindenképp érdemes betartani, már csak azért is, hogy elkerülhetők legyenek a szintén felsorolt szövődmények.

Összességében érdekes, értékes, kedvelhető könyv ez - nem fanatikus, nem akar lebeszélni az ésszerű és korszerű gyógyításról, de megadja az esélyt a szelídebb gyógymódoknak, mielőtt bevetné a keményebb gyógyszereket. Számomra ez teljesen korrekt megközelítés, különösen úgy, hogy azt is megemlíti, hogy súlyos betegségek esetén, vagy akkor, ha egy-két napon belül nem javul az állapotunk, ne vajákoljunk a saját szakállunkra, inkább irány a rendelő. Az olyan csodaszernek kikiáltott készítményekről is az ésszerűség talaján maradva ír, mint a grépfrútmag-kivonat, vagy az ezüst-kolloid. Azt is szeretem benne, hogy a kedvenc fűszereimről is kiderül, milyen csodálatos hatással bírnak, így még jobb érzéssel főzök-sütök velük. Amikor pedig beüt valami banális fertőzés, tudni fogom, mihez kell nyúlni addig is, amíg eljutunk az orvosig.

Ha tetszik a blog, csatlakozz a Zöldsaláta Facebook-közösségéhez! De a Twitteren és a Bloglovinon is követheted a Zöldsalit!   

2015. április 8., szerda

Hasznosítsd a húsvéti maradékokat!

Nem tudom, nálatok mi a helyzet, de nálunk kábé egy hadseregnek is elegendő sonka és miegymás maradt az ünnep után. Úgyhogy most gőzerővel keresem a húsvéti maradékok hasznosítása címszóval közreadott recepteket, és próbálom ki a sonkásabbnál sonkásabb cuccokat. A legegyszerűbb és legegészségesebb persze az, ha fogok egy rakomány zöldséget, csinálok belőle egy nagyobb adag vegyes salátát, és ebbe keverem bele az apróra vágott sonkát és főtt tojást - még mindig tart a jégsalátához való vonzódásom, de általában szokott kerülni a tálba paradicsom, paprika, uborka, újhagyma, sőt, ha épp találok egy konzervet a kamrában, akkor kukorica is. Jöhet az egészre egy joghurtos öntet, és jó étvágyat! Ugyanilyen kevéssé szofisztikált megoldás a sonkás rántotta vagy tükörtojás is, szintén némi paradicsommal és mindenféle tavaszi zöldséggel tálalva. A rizottóba is kerülhet sonka, sőt, akár tojás is. De lássuk be, ez max. két-három napra elegendő muníció, úgyhogy feltúrtam a netet pár jó ötletért. meg is mutatom, miket találtam:

Image courtesy of piyato/ FreeDigitalPhotos.net

A Nők Lapja Café cikkében több nyerő ötlet is van: tekintve, hogy nagyon szeretem az indiai konyhát, a currys tojáskrém nálam máris oké. De a sonkás spagetti is szimpatikus, mivel sonkából van több, valószínűleg ezt fogom először kipróbálni. A sonkás sajtkrém is jó eséllyel felkerül majd a kedvelt szendvicskrém-variációk közé.

A mindmegette.hu-n a sonkába tekert spárga fogott meg. A sonkás házipizza és a leveles tésztába tekert sonkás-tejfölös darálmány magamtól is megfordult a fejemben, viszont a sonkás-gombás leves és a sonkás krumplipuffancs új távlatokat nyitott a tervezésben.

A KreDieSz blogon a saláta-ötleteket fejlesztették tovább. A húsvéti pite egy kicsit pepecselősebb, de egy kevésbé zsúfolt délutánra könnyen beiktatható.

Az angolul tudók pedig igazán elmélyülhetnek a kreatív sonkafelhasználás ötlettárában, ráadásként pedig a viszonylag hagyományos magyar ételektől is elszakadhatnak. Nekem a myrecipes.com és a bettycrocker.com  gyűjteményei tetszettek a legjobban.

Ha van még ötletetek a húsvéti finomságok hasznosítására, ne fogjátok vissza magatokat, írjátok meg a kommentekben!

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...