Táplálkozás és egészség

Egyél jót, egyél jól, légy egészséges!

Lélek és coaching

Lelki wellness a life coach szemszögéből

Mozgás es wellness

Sport, fitnesz, edzés, pihenes es lazítás

Zöld es bio

Zöld háztartás, városi bioságok

Szépség es stílus

Öltözködés, színek, stílusok, kencék, sminkek, illatok

2013. április 27., szombat

Csodamatrac, csak itt, csak most, csak önöknek!

És akkor még egyszer a "mérgeznek minket" jeligéjű összeesküvés-elméletekről, amelyek egyébként igen gyakran folytatódnak abban a mondatban, hogy "...ám ha megveszi a mi termékünket..."

Source: egotvonline.com via r on Pinterest

Kéky Kira riportjában (az RTL 2 Forró Nyomon című műsorából) megnézhetitek, milyen, amikor egy magát orvosnak mondó úriember órákig győzködi a wannabe egészségtudatos embereket, legalábbis a hiszékenyebbjét, hogy a gyógyszer méreg, az orvosok tévednek, rosszabb esetben átvernek, ám ott a kezében a tuti megoldás, a mindenre jó csodamatrac, potom félmillióért. Na ezért nem (illetve ezért sem) kell bedőlni a jól hangzó lózungoknak, és alaposan megnézni, hogy mit akar eladni az ügynök olyan nagy hévvel, (hát persze hogy lelkes, neki az eladásokból van a jutaléka, ezt se feledjétek!). És figyeljétek Dr. Éger István (a Magyar Orvosi Kamara elnöke) arcát, miközben az ügynök ökörségeit hallgatja, hát az mindent visz!

2013. április 25., csütörtök

Méregzöldségek, avagy coming out :)

Bár alapvetően azt gondolom, hogy minden olyan irányzatnak helye van a Nap alatt, amelyik bárkit egy lépéssel közelebb visz az egészséges életmódhoz, mégis vannak olyan szentenciák, amelyek ötpercenként jönnek velem szembe netszerte, és rendszeresen ki is ütik nálam a biztosítékot. Szóval most coming outolok, és elmesélem, melyek azok a látszólag zöld és egészséges gondolatok, amelyekkel semmilyen körülmények között nem tudok egyetérteni, és amelyeket a természet felé fordulás komoly vadhajtásainak érzek.



"Ne egyél húst/szénhidrátot/glutént/cukrot/állati eredetű élelmiszert, egyáltalán és soha de soha, mert méreg."
Senkit nem szeretnék lebeszélni a vegaságról, vagy a paleóról, vagy az Atkinsről, vagy a biomániáról, de váltig azt gondolom, hogy az egészséges emberi szervezet vegyes táplálkozásra van beállítva. Ennek ellenére úgy vélem, mindenki keresse meg azt az étrendet, amelyik a legjobbat teszi neki, és bátran ragaszkodjon hozzá - egészen addig, amíg úgy nem érzi, hogy most már nem az igazi, ekkor keresse meg a következő legjobbat. Nem feltétlenül az "arany középút" a mottó az étkezésben (egy tanárom egyszer nagyon bölcsen azt mondta, hogy ami középszerű, az már régen nem arany, és milyen igaza volt :) ), bár van olyan ember, akinek ez jön be. Például én is, úgyhogy inkább az élet más területein keresem az aranyat a középszeren kívül. Nem lehet véletlen a sok sikersztori sem, amelyek úgy kezdődnek, hogy "mindenféle bajom volt, de amióta vegán vagyok/paleózom/ Atkins-diétán élek/csak harmatvízzel öntözött biorépát eszem, azóta semmi bajom." Az illető szervezetének valószínűleg az az étrend a legjobb, ezért gyógyult tőle. Ám ha ugyanez az illető elkezd téríteni, és megpróbálja megmagyarázni, hogy a hús a tested ellensége, hogy a glutén voltaképpen méreg, hogy a szénhidráttól csak elhízni lehet, és nincs rá szüksége a szervezetednek, azért harapok. Senki ne akarja jobban tudni, hogy más szervezete mitől működik 100 százalékon, oké? (Ez persze azt is jelenti, hogy senki nem spórolhatja meg a kísérletezést, és azt is, hogy nem lehet vakon követni a legfelkapottabb sztár diétáját, mert abból semmi jó nem fog kisülni.)

"Valakik előre megfontolt szándékkal mérgezik az emberiséget, de mi most eláruljuk a nagy igazságot."
A nagy igazságokkal valahogy úgy vagyok, mint a Mátrixszal: nem szeretnék holmi elméleti "Nagy Igazság" nevében ülni egy rozzant űrhajón, és szakadt pulcsiban kanalazni az ízetlen kaját. Inkább amennyire lehet, megpróbálom élvezni az életet ebben a mi kis mátrixunkban, minél kevesebb paranoiával. Elszakadva a vicctől: az élelmiszeripari cégek természetesen minél nagyobb profitot szeretnének, ezért igyekeznek olcsó alapanyagból drágán eladható, kényelmes cuccot készíteni. Épp ezért tessék elolvasni a címkét, és elkerülni az E-számokból annyit, amennyit csak lehetséges. De nem kell minden bokorban ellenséges ügynököket vizionálni.

"Antibiotikum? Soha!"
Megint csak egy féligazság. Mert tény, hogy nem kell az első tüsszentésnél bevetni a nehéztüzérséget, és azonnal felvásárolni a fél gyógyszertárat. Náthára tök jó a gyömbértea, a forró fürdő meg esetleg a homeobogyó. De vannak olyan betegségek (jellemzően az akut bakteriális fertőzések), amelyeknél igenis kell az antibiotikum. A heveny, fájdalmas középfülgyulladás például tipikusan ilyen, ha az antibiótól egy nap alatt megszűnik a fájdalom, majd újabb néhány nap alatt a fertőzés is, akkor felesleges szenvedni, és kockáztatni az esetleges további szövődményeket. Szóval nem nyakra-főre, de igenis van olyan helyzet, amikor kell az a fránya antibiotikum és kész, ilyenkor nem vitázunk, hanem beszedjük.

"Légy környezetvédő, szedd fel a szemetet."
Ez valószínűleg az egyéni kattanásom (legalábbis az Urban:Eve blogon folytatott beszélgetés tükrében), és feltehetőleg nem is leszek vele egyöntetűen népszerű de nálam null-tolerancia működik szemétszedés-ügyben. A szemét a legtöbb esetben fertőzésveszélyes: a használt fecskendőt, a kutyakakit, a törött üveget nem kell ragozni, de nem szívesen szedném fel a náthás után a papírzsepit, és az esetleg herpeszes után a csokipapírt vagy a pillepalackot sem. Gyerekeknek pedig pláne nem mutatok olyan példát, amely szerint más szemetét felszedni jófejség, mert nem szeretném, ha utána lelkesen felmarkolna minden csikket. Viánál is leírtam, de annak idején mindig "gyomorrontásom" támadt, amikor az iskolát kivezényelték parktakarításra, és nagyon kikelnék magamból, ha a gyerekeimet köteleznék ugyanerre (a napot pedig természetesen igazolnám nekik). Ráadásul nem gondolom, hogy ez valódi segítség: a szemetelőt nem riasztja el, az illetékes hatóságoknak viszont megmutatja, hogy tök jó, nem kell tenniük semmit, mert megy ez társadalmi összefogásból is. Sajna itthon gyakran előfordul, hogy csak botrány hatására működnek a közszolgáltatások, úgyhogy szerintem sokkal jobb ötlet a szemetes területet folyamatosan fényképezni, dokumentálni, és ezzel rendszeresen zaklatni az erre szakosodottakat. Nálunk egyébként a gyerekekkel az az alapvetés, hogy szemetelni csúnya dolog, tehát nem szemetelünk, hanem a kukába dobjuk a cuccot, amit lehet, azt egyenesen a szelektívbe. Más szemetét ellenben nem szedjük fel, hanem szólunk a kukásbácsinak, akin nem véletlenül van vastag munkáskesztyű. Igen, ezzel pont azt szeretném üzenni (remélem sikerül), hogy felelősséget vállalunk a cselekedeteinkért, és kulturáltan élünk (ti. nem szórjuk el a szemetet), de nem helyezzük minden esetben a magunké elé a közösség érdekét (ti. elsősorban a saját egészségünket védjük, és csak utána a közös területek tisztaságát).

2013. április 24., szerda

Szebb vagy, mint gondolod!

Bevallom egész őszintén, nem vagyok őrült nagy rajongója a "real woman" kampányoknak. Ezen a címen ugyanis sok cég átesik a ló túlsó oldalára, és a tényleg frusztráló, szuperalakú, feszesre retusált modellek helyett olyan mértékben elhízott és plöttyedt nőket mutogat egy szál alsóneműben, és magabiztosságuk, valamint önelfogadásuk teljes tudatában, hogy az aztán az égvilágon semmire nem motivál - hacsak arra nem, hogy villámgyorsan elrohanjak edzeni, nehogy én is ilyenné hízzak. Na jó, persze, ez is egyfajta motiváció, de azzal kapcsolatban azért vannak fenntartásaim, hogy az "igazi nő" címszavával kell-e a túlsúlyt népszerűsíteni a valóban normálisnak minősíthető alkat és edzettségi állapot helyett.
Velük például nem igazán tudok azonosulni. Nem azért, mert van rajtuk 10 kiló, hanem mert láthatólag plötyik és edzetlenek, azt pedig nem népszerűsíteném.
A Dove-nek ez a videója viszont elgondolkodtatott.


Aki esetleg még nem látta (pedig fénysebességgel terjed a Facebook-on is): egy volt rendőrségi fantomkép-rajzolót kértek meg arra, hogy rajzolja le a kísérletben részt vevő hölgyeket. Először a saját elmondásuk alapján, úgy, hogy közben a nők egy paraván mögött ültek, tehát a rajzoló nem láthatta őket, csak arra hagyatkozhatott, amit elmondtak a hajukról, az arcukról, a szemükről. Aztán másvalaki szemével látta őket: olyan személyek írták le a résztvevők külsejét, akik pár órával azelőtt találkoztak velük először.

Az első rajz a hölgy saját szavai alapján készült, a második az idegenek elmondása alapján. Van különbség.
Érdemes szemügyre venni a képeket, és levonni a tanulságot: időnként szükségtelenül is kritikusak vagyunk magunkkal, és képesek vagyunk akkor is öregnek és rondának látni saját magunkat, amikor mások egyenesen gyönyörűnek látnak. Az is érdekes, hogy általában az idegenek által elmondottak alapján született kép felel meg jobban a valóságnak, vagyis tisztán kijön, hogy a túlzott kritikusság teljesen alaptalan. Azt viszont érdemes alaposan átgondolni, miért is vagyunk maximalisták magunkkal? És ha a külsőnkkel szemben azok vagyunk, vajon szintén maximalistaként pörgünk a munkánk, az anyaságunk, a főztünk, az étrendünk és még annyi más dolog körül? És ha igen, akkor nem volna itt az ideje, hogy egy kicsit lazábbra engedjük a gyeplőt, és jónak érezzük a teljesítményünket úgy, ahogy van? Hidd el, te is szép vagy. És ő is, és mindenki, aki nem görcsöl rá túlzottan erre az egészre... (De azért sportolni nem árt néha :) )

2013. április 18., csütörtök

Díjazzák az állatkísérlet-mentességet

Már az állatkísérletek betiltásáról szóló bejegyzésben is említettem, hogy a Lush 250 000 angol fontos díjalapot hozott létre azoknak a projekteknek a támogatására, amelyek képesek előmozdítani az állatkísérlet-mentes tesztelések ügyét. A díjra, amelyik olyan szervezeteket támogat, amelyek azon dolgoznak, hogy az állatkísérleteket állatokat nem igénylő teszteljárások váltsák fel, és amely a legnagyobb díj ezen a területen, hétfőtől lehet jelölni a megfelelő projekteket, akár itthon, Magyarországon is.

 

A jelöléseket öt kategóriában várják: 
  • Tudományos díj
  • Továbbképzési díj
  • Lobbi díj
  • Díj a közvélemény tájékoztatásáért
  • Fiatal kutatók díja
A jelölésre szolgáló űrlapok letölthetők a Lush Díj honlapjáról a www.lushprize.org címen; a beküldési határidő 2013. július 15. Elsősorban olyan projekteket keresnek, amelyek az elmúlt tizenkét hónapban jutottak el céljuk megvalósításához. Magánszemélyek az általuk jónak tartott projekteket terjeszthetik fel a díjra, szervezetek önmagukat is jelölhetik.

A Lush tavaly 250 000 angol fontot osztott szét nyolc ország 13 szervezete, csoportja, kutatója között. A nyertesek között voltak kutatók Olaszországból és az USA-ból, kampányszervezők Japánból és Indiából, fiatal kutatók Dániából és az Egyesült Királyságból, s díjat kapott egy kanadai filmes is. A díj összértéke ebben az évben is 250 000 angol font lesz.

Katy Brown, a Lush Díj egyik szervezője így nyilatkozott minderről:
„A múlt hónap nagyszerű híre volt, hogy az Európai Unióban teljesen betiltották a kozmetikumok alapanyagainak állatkísérletes vizsgálatát, de Ázsiában és Amerikában még mindig ilyen módszerrel tesztelik a kész kozmetikumokat és összetevőiket. A Lush Díj célja az, hogy a világ minden részén ösztönözze a tudományos közösséget, a törvényhozókat és a kampányszervezőket, hogy fordítsák figyelmüket az állatkísérlet-mentes termékbiztonsági tesztmódszerek felé – ez ma épp olyan fontos, mint eddig. A 2012-es díjazottak alapvetően fontos és lelkesítő eredményeket értek el minden kategóriában. Reméljük, ez a lendület az idei nyertesekre is jellemző lesz.”

2013. április 16., kedd

Mondd el, mit kívánsz – 2. rész

Elnézést az eltűnését, kicsit összecsaptak felettem a hullámok (ráadásul még eredménye sincs a mérgezettegér-módra szaladgálásnak, ami nem kicsit bosszant, de ez most mindegy). Most viszont itt vagyok, töretlenül, úgyhogy megint jönnek a gyakorta, látszólag ismeretlen okból megkívánt ételek-italok, merthogy van még belőlük bőven.


Amire vágysz: só 
Ami hiányzik: nátrium, jód vagy víz 
Bár az ember nátriumszükséglete nem túl magas, az optimális kálium-nátrium arány (3:1) nagyon fontos a szervezet számára. Ha valaki teljesen lemond a sóról, és emellé rengeteg káliumban gazdag zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, lehet, hogy a szervezete így jelzi a nátriumhiányt. Ha korábban nagyon sósan táplálkoztál, az „elvonási tünetek” is jelentkezhetnek ilyen formában. A nátrium a szervezetben levő vízzel együtt az anyagcserefolyamatok szabályozásában is részt vesz. Amikor izzadunk, együtt veszítünk sót és vizet, így a sóra való vágyakozás gyakran egyszerű vízhiányt jelez. Az is lehetséges, hogy a jód hiánya ad hírt ilyen módon magáról
Mi a teendő? Továbbra se sózd agyon az ételt, egyél inkább zellert, spenótot, sajtot, kenyeret, tojást. A vízhiányt a megfelelő folyadékfogyasztással pótolhatod. Ha unod a vizet, próbáld ki a kókuszvizet, amely tele van ásványi anyagokkal és a szervezet számára szükséges elektrolitokkal. Jódot a sajtból, a joghurtból, a tojásból vehetsz magadhoz.


Amire vágysz: zsíros ételek 
Ami hiányzik: egészséges zsírsavak 
A gyakran zsírszegény ételeken élő nők gyakrabban kívánják a zsíros ételféleségeket, mint a férfiak. Nem csoda, hiszen a testük zsírért kiált – csak persze nem mindegy, milyen zsírsavakkal válaszolunk a kérésére. A transzzsíros, agyonsózott chips helyett inkább az egészséges omega-3 zsírsavakra kellene koncentrálni. A zsír utáni vágyódás más források szerint kalciumhiányt is jelezhet, mivel a zsiradék részt vesz a kalciumnak a csontok felé való szállításában.
Mi a teendő? Egyél egészséges zsírsavakban gazdag ételeket, például tengeri halakat, avokádót, dióféléket. A kalciumot zöld leveles zöldségekkel, brokkolival, hüvelyesekkel, sajttal (ezúttal ne a zsírszegény verzióval) és tejtermékekkel pótold.


Source: google.com via Idelle on Pinterest

Amire vágysz: csípős ételek 
Ami hiányzik: cink 
Bár a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás általában fedezi a szervezet cinkszükségletét, marginális hiányok igen gyakran előfordulnak. Cink hiányában lassabb a sebgyógyulás, csökken az immunrendszer aktivitása, hasmenés alakulhat ki, súlyosabb esetben magatartásváltozások jönnek létre, és a tanulási képesség sem lesz az igazi.
Mi a teendő? A megfelelő cinkbevitel érdekében érdemes rendszeresen fogyasztani vörös húsokat, májat, tejet és tejtermékeket, gabonacsírákat, hüvelyeseket, olajos magvakat.


 

Amire vágysz: hús 
Ami hiányzik: B-vitamin 
A fehérjében gazdag ételek utáni vágyakozás többféle dolgot is jelezhet, a leggyakoribb mégis a B-vitaminok hiánya. Ennek a vitamincsoportnak a tagjai a szervezet sokféle folyamatában vesznek részt, legfontosabb szerepük az idegrendszer, az emésztőrendszer és a bőr működésében van. A hús iránti vágy azonban jelezhet vashiányt is, sőt, ha épp fogyókúrázol, lehet, hogy a szervezeted fehérjékért kiált, mivel szeretné fenntartani az eddigi izomtömegét.
Mi a teendő? Ha húst kívánsz, egyél húst, de ne zsíros cupákokat, hanem sovány csirkét, pulykát, sertéscombot vagy marhaszeletet. A tojás, a zöldfélék, a máj, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonák is segíthetnek.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...