Táplálkozás és egészség

Egyél jót, egyél jól, légy egészséges!

Lélek és coaching

Lelki wellness a life coach szemszögéből

Mozgás es wellness

Sport, fitnesz, edzés, pihenes es lazítás

Zöld es bio

Zöld háztartás, városi bioságok

Szépség es stílus

Öltözködés, színek, stílusok, kencék, sminkek, illatok

2012. május 26., szombat

Hízunk a válságtól?

Szintén az áprilisi Women's Health-ben olvastam valamit, ami elgondolkodtatott: mégpedig azt, hogy egy új amerikai kutatás szerint a válság a kalóriadús élelmiszerek irányába lökdös minket. Nem azért, mert a zsíros kenyér olcsó, a dolog ennél sokkal bonyolultabb és tudattalanabb.


Anthony Salerno, a Miami Egyetem PhD-jelöltje, a kutatás egyik vezetője szerint amikor az emberekre lépten-nyomon olyan szavak zúdulnak, mint a "megvonás", "válság", és hasonlók, szinte mindenki automatikusan nyúl a kalóriadús élelmek felé - az agyunk ugyanis hiányállapotot, vészhelyzetet észlel, és igyekszik biztosítani a fizikai túlélést. A kutató szerint úgy vethetünk véget a borús tőzsdei hírek okozta evésrohamoknak, ha az első falat előtt valami olyasmire gondolunk, ami biztonsággal tölt el: az otthonunkra, a párkapcsolatunkra, a családunkra, így kevésbé valószínű, hogy beleesünk az érzelmi evés csapdájába.

Erről viszont az jutott eszembe, ami már egy ideje motoszkál az agyamban: hogy a világban tapasztalható "gasztroforradalom" valahol válságtünet is. Van is egy ilyen mondás: az a tiéd, amit megeszel. Úgy érzem, hogy sokan, különösen a főzni és enni szeretők, így reagálnak a mostanság igencsak jellemző bizonytalanságra: ha már a világon semmi sem biztos, legalább a konyhában éljük ki magunkat. Szerencsére úgy veszem észre, hogy itthon ez a tendencia egyfajta jó értelemben vett gasztrosznobizmussal párosul: a kutatásban említett kalóriahabzsolás helyett inkább kezdünk elmozdulni a minőségi alapanyagok, a bio, az adalékmentesség, a könnyű és egészséges ételek felé. Ez pedig mindenképpen jó lépés...

Ti mit gondoltok, nagyon vad ez az elgondolás?

2012. május 24., csütörtök

Mosd a szatyrot!

Textilszatyorral vásárolni nagyon öko, és tiszta szívvel ki is állok mellette, ám nem árt tudni arról az aprócska "mellékhatásról", amelyre a Women's Health magazin áprilisi száma hívja fel a figyelmet. Egy kutatás ugyanis kimutatta, hogy a többször használatos textilszatyrokban (amelyeket, valljuk be, vásárlás után a legtöbbször csak bevágunk a konyhasarokba, és csak akkor mossuk ki őket, ha láthatóan koszosak) a kaján kívül mást is hazaviszünk, méghozzá épp olyan dolgokat, amelyek jobb lenne, ha nem érintkeznének az ételeinkkel.

mage courtesy of kraifreedom/ FreeDigitalPhotos.net

A vizsgálat szerint ugyanis ezek a szatyrok pár használat után meglehetősen gazdagok lesznek mindenféle gusztustalan bacikban: a vizsgált szatyrok 12 százaléka például E.coli baktériummal volt fertőzött. Akinek nem lenne ismerős a név, jó, ha tudja, hogy az Escherichia coli tipikus vastagbél-baktérium, vagyis jelenléte általában székletszennyezettségre utal (broáff), ráadásul kemény hasmenéses kórokat lehet összeszedni, ha túl sok van belőle valahol. A kutatás vezetője, Charles Gerba, az Arizonai Egyetem professzora szerint viszont nem az a megoldás, hogy visszatérünk a nylonzacskóra, sokkal inkább az, hogy bevezetünk néhány óvintézkedést az életünkben. Például legyen külön szatyrunk a zöldségeknek és gyümölcsöknek, a húsnak, illetve a kenyérféléknek, hogy elkerüljük az élelmiszerek keresztbe-kasul fertőzését. Lehetőség szerint ne hagyjuk a szatyrokat a forró autóban, mivel a melegben vidáman szaporodni kezdenek a bacik. Az ideális pedig az lenne, ha minden használat után szappanos vízzel kimosnánk a szatyrot - a legjobb választás a vászonszatyor, mivel azokat egyszerűen bedobhatjuk a mosógépbe 60 fokra. Ennyi munkát pedig igazán megér a biztonságunk, nem?

2012. május 20., vasárnap

5 dolog, ami az edzőteremben egyszerűen tilos!

Mindig érdeklődve néztem azokat a lányokat, akik a létező legdrágább edzőruhában, gyakran kiló arannyal felékszerezve leginkább pletykálással a legfontosabb társasági hírek megvitatásával töltötték az időt az edzőteremben, aztán nagyot csodálkoztak, amikor az a fránya izom csak nem akart felmászni a fenekükre magától. Most viszont nem róluk lesz szó, hanem azokról, akik úgy érzik, hogy mindent elkövetnek az edzésidő optimális kihasználásáért, mégsem akar látszani az eredmény. A következő a tiltólistát a Health & Fitness áprilisi számában találtam, szerintem tökéletesen összefoglalja, mi lehet ennek az oka. Lássuk hát, mi az, amit ne tégy az edzőteremben: 


Ne tölts órákat a kardiogépeken! Ha az edzésidőd több mint felét a kardioedzéssel töltöd, gondold át az edzéstervedet, és tegyél bele több erőgyakorlatot. 20 perc kardiózás után a test már átkapcsol zsírégetésre, vagyis kezdődhet az erőedzés, hogy tényleg klassz legyen az alakod.

Ne bújj el a terem végében! Újoncként hajlamosak vagyunk megbújni az aerobikterem hátsó részében, pedig ez a lehető legrosszabb politika. Ha ugyanis nem ismered jól a gyakorlatok technikáját, nemcsak az eredményüket teszed kétségessé, de még a sérülést is kockáztatod. Az oktató pedig nem mindig képes belátni egy nagyobb termet. A megoldás: keress kis létszámú csoportot, vagy ne félj elöl állni, és pláne ne szégyelld magad, ha az oktató netán kijavítja a mozdulataidat. Azért van ott - te pedig később biztosan meg fogod köszönni neki.

Ne csak a gépeken eddz! Az edzők egy része hajlamos a kezdőknek csak gépeken végzendő gyakorlatokból összerakni az edzéstervet. Ez egyrészt jó, mert nehezebben tudod rosszul végezni a gyakorlatot, másrészt viszont nem annyira, mert a gépekkel csak azt az izomcsoportot mozgatod meg, amelyikre azt tervezték. Követelj ki néhány szabad súlyzós, vagy saját testsúlyoddal végzett gyakorlatot is - ezekkel ráadásul több energiát is használsz fel, mintha ragaszkodnál a gépekhez.

Ismerd (f)el a gyengeségeidet! Ne azokat a gyakorlatokat végezd többször, amelyeket szeretsz - ezeket ugyanis épp azért kedveled, mert jól mennek. Inkább húzz bele ott, ahol gyengébben teljesítesz, hiszen valószínűleg azok az izmaid szorulnak még egy kis erősítésre. Ha például a karod szép szálkás, de a csípődön még volna mit faragni, próbálkozz meg néhány spinning-órával.

Ne feledkezz meg a céljaidról! Ha együtt edzel valakivel, az nagyon jó dolog, mert a társaság mindig előre húz. Ha viszont az edzőpartnerednek teljesen más céljai vannak az edzéssel, mint neked, az visszahúzó erővel hathat. Ilyenkor jobb nem egymás mellett edzeni, hanem a bemelegítés után külön utakra lépni. Szaunázni és edzés után kávézni még mindig nyugodtan lehet együtt... 

2012. május 10., csütörtök

Szemet gyönyörködtet a saláta

...illetve a salátástál, hogy ne csak a "nyúlkaját" lásd a finom zöldekben.

 Dizájnos: fekete változatban elegáns, zöldben vidám. Joseph Joseph, 10 100 Ft, Kookta

















Csavaros: pont, ahogy szeretem, egyszerűség, pici csavarral. Knotty Salad Bowl, 68$, Inspired Generations


Rusztikus: nagyon bio, nagyon király. Rustic Salad Bowl, 40$, Nica's

















Modern: egyszerű, szép, kerámia, fa, bármikor jöhetne. Umbra Sonata Salad Bowl, 30$














Fa, fém: még egy Umbra, hát lehet ehhez bármit hozzátenni?














Pipis: műanyag, madaras szedővel. Qualy Bird Salad Bowl, 27Ł, Nelly Pepper














Még egy fa és fém: ide nekem, most azonnal, gyönyörű. Nambe Yaro, 135$, Contemporary Concepts

















Njuuuul: füves salátatál nyúlfüles kiszedővel, nyúlimádóknak (mint én) kötelező. Field Greens Salad Bowl, 16,99$, Rabbit Ears Salad Server, 16$, Girlz Lyfe


















Tengeri gyönyörűség: Seashore Salad Bowl, 63,95Ł, Culinary Concepts

















Natúr bambusz: természetes, letisztult, szépséges. 17 $, The Raw Food World Store

2012. május 9., szerda

Tippek lázadóknak és az önszabotázs királynőinek :)

Az Urban:Eve blog Facebook-oldalán kommenteltem egyet a minap, és a virtuális beszélgetés közben az egyik kommentelő-társ megemlítette, hogy kifejezett örömöt talál benne, ha megfogad valamit, aztán jól megszegi. Ez nagyon megpendített valamit bennem, mert bár alapvetően fegyelmezett embernek tartom magam, és az átlagnál talán jobban is szeretek a szabályok szerint játszani, ha egy szabály/elhatározás/változtatás nem találja meg nálam a "szabad vegyértéket", vagyis pár nap után is formainak és értelmetlennek érzem, akkor balhé van, fellázadok ellene. Ilyenkor jön elő nálam is az, hogy kifejezett örömöt jelent, ha kirúgok a magam által szorosra húzott hámból, mint a rossz ló.
Iskolás koromban ilyen volt például az iskolaköpeny (igen, én azokban az időkben voltam iskolás, amikor még kötelező volt). Utáltam, sose hittem, és most sem hiszek benne, hogy a társadalmi különbségeket el lehetne fedni egy ronda, kék nylonköpennyel. (Nem véletlenül volt sikk a 80-as években a méregdrága NIKE vagy Adidas-cipő, ami egészen biztosan nem került be a köpeny alá.) Általánosban még csak villámsebességgel téptem le magamról, ahogy kívül kerültem az iskolakapun. Gimiben vettem egy hatévesekre való darabot, leszedtem az ujját, és mellényként hordtam. Amikor meguntam, vettem a méretemnél három számmal nagyobbat, és varrtam a hátára mindenféle idétlen felvarrókat (egy pingvinre például máig határozottan emlékszem), leszedtem a gombjait, palástként lobogott utánam. És persze egy percig sem rejtette el, milyen ruhákat hordok, divatosakat-e, avagy csak a turkálóból valókat...
És - tartozom egy vallomással - ezért nem megy nekem hosszú távon sosem a FlyLady. Körülbelül negyedik este kezdek el lázadozni a mosogató tisztára sikálása ellen, nem bírom rávenni magam. Átemeltem belőle iszonyú hasznos dolgokat az életembe: pl. a "15 perc alatt rengeteg dolgot el lehet végezni" szabály zseniális, tényleg motivál, sok holtponton átlendített már. A zónabeosztás is remek dolog, lazán, de csinálom. A napi pár perces HotSpot-takarítás szuper. A napi feladatokkal, meg a tiszta mosogatóval viszont valahogy nem tudok mit kezdeni, akárhogy igyekszem. Mindenesetre ez az a rendszer, amelyikkel időről időre megpróbálkozom, ha egyszer tényleg tudom követni, tutira szólni fogok, mert egyébként tetszik a dolog. Csak született lázadó vagyok hozzá.


Ezen gondolkodva viszont összeszedtem pár dolgot, ami bejött, amikor lázadásból, vagy egyszerű önszabotázsból (ez a rosszabb verzió) szegtem meg a saját elhatározásaimat.

- Először is, érdemes utánanézni, mi áll a dolog hátterében. Félsz a változástól? A sikertől? (Nem írtam el, igenis, a sikertől is lehet félni - elvégre mi lesz, ha egyszer csak kiszárad a kényelmes kis mocsár, amelyikben eddig tapicskoltam?) Nem tartod magad érdemesnek arra, hogy lefogyj/minőségi biodolgokra válts/sok kacat helyett inkább egy jó minőségű darabot vásárolj? Vagy tényleg üresnek és formálisnak érzed az adott szabályt? (Ez esetben dobd ki a fenébe :) ) Ez a művelet persze igényel egy kis köldöknézést, némi kényelmetlen őszinteséget és egy pici öniróniát, de megéri.

- Akár múltbeli mintákat is kereshetsz, amelyek öntudatlanul tovább élnek a mindennapjaidban. Lehet, hogy túl sokat mondták annó, hogy "mindent szépen el kell pakolni"? Persze nem kell ebben sokáig dagonyázni, de ha azonosítasz valamit, akkor nehezebb a szőnyeg alá söpörni.

- Szintén a fent emlegetett kommentelőtárs vetette fel azt a pozitív gondolkodásban és Agykontrollban evidensnek számító tételt, miszerint az agy nem tudja azonosítani a NEM szót. Vagyis kénytelen leszel pozitívan fogalmazni: "NEM leszek lusta" helyett "minden nap sportolni fogok". Jó megoldás a vizualizáció is: lazulj el, és lásd magad, amint elérted a célodat: leadtál 5 kilót, rendes lakásban élsz, megtanultál németül. Ilyenkor nem kell azon filózni, hogyan csinálod, csak lásd magad a célnál, és éld át a jó érzést. Ha az agyad rákattan, megtalálja a módszert, ne félj.

- És ha már az előbb a "minden nap"-nál tartottunk: ne tűzz ki túl nagy célokat, mert akaratlanul is úgy fogod érezni, hogy ez neked nem fog menni. Nem kell minden nap sportolni, legyen a cél előbb a heti kettő. Aztán majd felemeled háromra, ha ez már jól megy. Vagy fél óráról negyven percre, egy órára, akármennyire.Ha a minden nap a cél, de egy nap mégis kimarad az edzés, rosszul fogod magad érezni. Ha kettő a cél, és kedden nem jutott rá időd, bepótolod szerdán, és sikerélményed lesz. Érzed a különbséget?

- Nem kell örökre tervezni, mert ez szintén demotiváló. Próbáld meg mondjuk megvalósítani a heti két edzést a következő hónapban. A hónap végén nézd meg, jobb lett-e neked (innen garantálom, hogy igen lesz a válasz). Akkor talán érdemes lenne még egy hónapba belefogni. Esetleg már három edzéssel... Ha pár hónapig ragaszkodsz valamihez, úgy beépül az életedbe, hogy már nem fogod kényszernek érezni.

-Egyszerre csak egy feladat! Nem véletlenül érvelek mindig a kis változtatások mellett. Nem kell egyszerre felborítani mindent, elég egyetlen kis változás a következő pár hétre. Mondjuk, hogy cukor nélkül iszod  teádat, vagy sétálsz a munkából hazafelé. Ha már természetes, jöhet a következő.

- Lazaság, ezerrel! Nem kell az önmarcang, ha valami nem jött össze, inkább nézd meg, miért. Fogalmazd át az elhatározást, vállalj olyat, amin nem kell ennyit görcsölni. Ha a fogyókúra közepén egyszer csak jól bekajáltál, nincs vége a világnak, sőt. még csak a fogyásnak se. Holnaptól folytathatod ott, ahol abbahagytad, nem történt semmi, egyszer kilengtél, van ilyen. Ugyanígy nincsenek "tiltott" vagy "rossz" kaják sem. Van, amiből érdemes kevesebbet enni, ha fogyni akarsz, vagy csak egészségesebb akarsz lenni (pl. cukor, fehér liszt, ilyesmi). De néha lehet. Mondjuk először minden másnap, majd háromnaponta, majd hetente. Vagy amikor már nagyon csorog a nyálad (de csak ha nagyon csorog!). Ha teljesen letiltod magad róla, tuti, hogy kívánni fogod ezerrel, és máris annyi az elhatározásnak. Szóval ne tilts, inkább javasolj, így könnyebb barátságban maradni önmagaddal.

- Időről időre tegyél valami olyat, amit csakis magadért, az élvezet kedvéért teszel. Például ülj be egy kerthelyiségbe egy cappuccinóra, hagyd a rohanást másra. Vagy vegyél valami szuper illóolajat, és irány a fürdőkád. Ez a csöppnyi kényeztetés és dekadencia eltünteti azt az érzést, hogy mindig fegyelmezetten, elvárásoknak megfelelve kell élned.

2012. május 6., vasárnap

Kapros-aloés arctisztító tej

Ezt a kapros-aloés házi arctisztító-receptet a Whole Living májusi számában találtam, és annyira fellelkesedtem rajta, hogy amint lesz friss kapor a zöldségesnél, máris kipróbálom, amúgy is csípek mindent ami kapros. (Aloe vera zselé van itthon, lelkes fogyasztói vagyunk egy ideje.) A kapor egyébként azért kell bele, mert kiválóan véd a szabad gyökök kártételei, és a baktériumok ellen. A tejet már régóta használják házi arctisztítóként: kiválóan eltávolítja a szennyeződéseket, tejsav-tartalmánál fogva pedig enyhén hámlasztó hatású. Az aloé ápolja, és nyugtatja a bőrt. Ráadásul borzasztóan egyszerű elkészíteni a cuccot. Én első látásra nem csinálnék belőle nagy mennyiségeket, mert nem hiszem, hogy egy-két napnál tovább eláll a hűtőben. Frissen viszont szuper lehet, különösen, ha valamilyen rendes tejet sikerül szerezni hozzá, nem csak afféle "Mehemed"-et a hiperből (sajnos egyelőre mi is ez utóbbit isszuk, a házitej-beszerzés logisztikája még nem megoldott, de dolgozom rajta...)


  1. Vágjunk fel egy friss aloe-levelet hosszában, és kapargassunk ki belőle egy teáskanálnyi zselét. Használhatunk készen vett 100 százalékos aloe vera zselét is.
  2. Egy kis edényben keverjük simára az aloét fél csésze tejjel, és egy teáskanál apróra vágott kaporral.
  3. Vigyük fel a nedves arcra, masszírozgassuk egy teljes percig, majd először meleg, végül pedig hideg vízzel öblítsük le. Puha törölközővel itassuk le a nedvességet az arcunkról.
  4. ....és ennyi! :)

2012. május 5., szombat

Ne igyál a gyógyszerre!

Azt ugye már rég tudod, hogy az alkohol durva interakcióba képes lépni a legtöbb gyógyszerrel? De hogy az egészségesnek hitt gyümölcslé sem ártatlan ez ügyben...? A Prevention magazin májusi számában találtam meg azt a négy - egyébként tökéletesen egészséges - italt, amelyikkel nem tanácsos gyógyszereket leöblíteni. Lássuk, miért!

Source: google.com via Natalie on Pinterest

Grapefruitlé: ez a finom és egészséges citruslé lelassítja a szervezet bizonyos enzimműködéseit, és ez legalább 50 féle gyógyszer esetében rontja a hatóanyagok felszívódását.

Tej:a benne levő kalcium miatt a szervezet nehezebben vesz fel bizonyos hatóanyagokat - többek között a pajzsmirigyproblémákra adott gyógyszerekét.

Narancslé: ha gyakran vannak izomgörcseid, és rengeteg narancslevet iszol, akkor túl sok a kálium a szervezetedben. Csökkents az adagon!

Zöld tea: a benne levő K-vitamin ronthatja egyes vérhígító gyógyszerek hatékonyságát.

A tanulság: kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket, és gyógyszert lehetőleg csak vízzel vegyünk be.

2012. május 3., csütörtök

Öt percig bringásanyu, három percig plázabarbi


Voltatok már úgy vele, hogy kinéztetek valami eszméletlen jó hajat egy újságból, amelyik egészen más volt, mint az addigi stílusotok, és elképzeltétek, hogy állna ez a frizkó nektek? Én folyamatosan játszom a vörös haj gondolatával, de még sosem mertem meglépni a nagy változást, legfeljebb csak néhány vörös csíkot melíroztatok időnként a hajamba. A netes frizurapróbákkal is eljátszogatok időnként, de az a bajom velük, hogy (1) a legkevésbé sem adják vissza az igazi színeket, (2) nincs olyan fotóm, amelyikről legalább egy tincs ne lógna az arcomba. Szóval nem az igazi, na.
Egy hasonló változás gondolata érlelte meg Butskó Zsuzsában is a Fő-próba szalon ötletét: – Épp a vörös haj gondolatával játszottam, de nem mertem teljesen átváltozni. Bár a fodrászom azt mondta, hogy jól állna, szerettem volna valahogyan magamon látni, mielőtt belevágtam volna a festésbe. Már ott tartottam, hogy bemegyek egy parókaszalonba próbálgatni – meséli az eredetileg fodrásznak, majd angoltanárnak tanult Zsuzsa, aki végül nem hajszínt, hanem állást váltott: megcsinálta azt a parókaszalont, ahol bárki felpróbálhatja a neki tetsző frizurákat (90 paróka közül lehet válogatni), sőt, le is fényképeztetheti magát bármelyikben. Naná, hogy lecsaptam a lehetőségre, amikor egy kuponakcióban megláttam a frizurapróbát!
Eredetileg jópofa játéknak gondoltam a dolgot, de aztán kiderült, hogy valamivel többet ad ennél. Az eddig szimpatikusnak gondolt élénk vöröses színekről például kiderült, hogy rémesen állnak. Meg az is, hogy mennyit tud öregíteni az ember lányán egy öreges frizura. Na meg az is, hogy eddig számomra elképzelhetetlen hajak (például a messziről került barna szín) tudtak nagyon szimpatikussá válni, míg a mindig vágyott hatalmas sörényben olyan kényelmetlenül éreztem magam, hogy ihaj. Meg hogy plázabarbinak se lennék jó (ez utóbbit mondjuk nem bánom olyan nagyon). És persze meglett az én vörösem is, ha egyszer tényleg elszánom magam, akkor ilyet szeretnék. Képes beszámoló következik némi exhibicionizmussal, és csipetnyi öniróniával (úgysem tettem fel még képet magamról a blogba :) ).

Ez az eredeti hajam, csak mutatóba:
















Bioanyu: bicikli, etnoszoknya, ökopiac. Teljesen új arc, de szerettem.

















Gótmetál. Vagy Pocahontas?


















Mindig szerettem volna ekkora hajat. Már nem szeretnék, rettentően kényelmetlenül éreztem magam benne. Képen nem annyira szörnyű, mint amennyire nekem az volt.

















Courteney Cox másnapos, és még a sminkjét is elszúrták.

















Na, itt sajnáltam nagyon, hogy az én hajamból gyakorlatilag lehetetlen göndört csinálni. Ez valahogy nagyon az enyém volt, pedig soha nem akartam barna lenni.
















Gizike a bérszámfejtésről. Negyven éves. Nagyon negyven.

















Az általános iskolás frizurám a felnőtt fejemen. Never again.

















Plázabarbi, hol a terepjáróm, meg a rózsaszín trendirucim?

















És végül az én vörösem. Ha egyszer tényleg váltok, ilyet kérek :)

  

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...