Táplálkozás és egészség

Egyél jót, egyél jól, légy egészséges!

Lélek és coaching

Lelki wellness a life coach szemszögéből

Mozgás es wellness

Sport, fitnesz, edzés, pihenes es lazítás

Zöld es bio

Zöld háztartás, városi bioságok

Szépség es stílus

Öltözködés, színek, stílusok, kencék, sminkek, illatok

2011. január 30., vasárnap

Méregtelenítés 5. hét: jönnek a jó szénhidrátok

Ezen a héten a szénhidrátoké a főszerep. A fogyókúrázók hajlamosak minden zsír forrásának tekinteni őket, és átállni a szénhidrátmentes, vagy nagyon szénhidrátszegény étkezésre. Pedig a szénhidrát nagyon hasznos tápanyag, hiszen egyrészt erőt ad, másrészt pedig jó sok rostot is a szervezetbe lehet vele juttatni - ezek eltelítenek, és a bélrendszer megfelelő működését is garantálják.

A hivatalos ajánlások szerint a napi kalóriamennyiség 50 százalékának kellene szénhidrátokból származnia. Csakhogy nagyon nem mindegy, milyenek is azok a szénhidrátok. Mert egyfelől ugye ott vannak azok a jó kis finomított szénhidrátok: a fehér kenyér, zsemle, péksütemények, cukros sütikék, kekszek, fehér tészták. Ezek abból a fehér lisztből készülnek, amelyhez a búzát megfosztják a korpájától, csírájától, és egyáltalán mindentől, ami hasznos benne. Finomak, de amilyen gyorsan fellövik a vércukorszintedet, olyan gyorsan le is ejtik, és már jön is a következő éhségroham, rohanás a pékségbe... Na, ezek azok a szénhidrátok, amelyektől valóban hízni fogsz, méghozzá viharos gyorsasággal, vagyis jobban teszed, ha minél kevesebbet fogyasztasz belőlük.

Azok a szénhidrátok, amelyekre ezen a héten koncentrálni kell, az úgynevezett összetett szénhidrátok. Ezek lassan szívódnak fel, lassan emelik meg a vércukorszintet, és nem is ejtik le hirtelen. A teljes kiőrlésű liszt tartalmazza a gabona hasznos részeit, így a rostokon kívül rengeteg ásványi anyag, vitamin és egyéb hasznos tápanyag is van benne. Vagyis a következő hét favoritjai a barna tészták, a teljes kiőrlésű zsemle, kenyér, a teljes gabonafélék, pelyhek, a barna rizs, és nem utolsó sorban a zöldségek és gyümölcsök.

- Ezen a héten egyél minél több rostban gazdag élelmiszert: hüvelyeseket, zöldségeket, gyümölcsöket, gabonapelyheket (nem a cukrozott reggelizőpelyheket, hanem a teljes értékű gabonákat).
- A fehér kenyeret váltsa fel a barna, a fehér rizst a barna rizs, a fehér tésztát a teljes kiőrlésű tönkölytészta.
- Vigyázz a boltban, mert amióta sláger az egészséges életmód és a barna kenyér, azóta elterjedtek a malátával színezett "egészséges" kenyerek is. Barnának tényleg barnák, csak az a bökkenő, hogy ugyanolyan finomított lisztből készültek, mint hófehér társaik. Olvasd a címkét és keresd rajta a teljes kiőrlésű lisztet!
- Próbáld ki a zabpehelylisztet, a tönkölylisztet, a köleslisztet. Egészen érdekes konyhai kísérletekre adnak lehetőséget (itt egy bővebb kisokost találsz a különféle lisztekről).
- Ismerkedj meg az olyan finom és egészséges gabonákkal, mint a köles, a hajdina, a quinoa.
- Kerüld az alkoholt, mivel sok egyéb egészségtelen tulajdonsága mellett még az a hátránya is megvan, hogy felesleges, üres, egyszerű szénhidrátokkal löki magasra a vércukorszintedet. A cukros nasik és az üdítők pedig még mindig tiltólistásak, ugye?

2011. január 28., péntek

Előbújnak a zsírok

A múlt hét végén, amikor megírtam az egészséges növényi olajokról szóló bejegyzést, azt hittem, hogy ha valamivel, akkor ezzel a héttel nem lesz gond, hiszen a zsíros cupákokat utálom, sertészsírt nem tartok otthon (na jó, évente kábé háromszor bedobok egy zsíros deszkát, szigorúan valami metálkoncert előtt, sör kíséretében), és még a leves tetejéről is leszedem a zsírkarikákat. Aztán megnéztem kicsit közelebbről néhány kedvencemet, és estem nagyot, arcra.

Mert az még csak hagyján, hogy vajjal kenem a kenyeret (gépzsírt, azaz margarint nem igazán vagyok hajlandó fogyasztani), hiszen nem kenem centi vastagon. De az a nagy helyzet, hogy imádom a mascarponét és a francia típusú lágy sajtokat (sok-sok százalék állati zsírral), a teljes tejet (3,2 százalékkal) és a görög joghurtot (5 százalék körüli zsírtartalommal). Hoppá...

És ezen az sem sokat segít, hogy egyébként kevés olajjal sütök-főzök, a salátákra pedig némi hidegen sajtolt olívát, repcét vagy újabban dióolajat teszek (finom egyébként!). Szóval az első lépés itt az állati zsírok csökkentése, amit valamennyire elkezdtem a héten: lágy sajt helyett az esetek nagy többségében valami zsírszegényebbet vettem, a mascarponéból kevesebbet és ritkábban használtam, teljes tej helyett pedig 1,5 százalékost, görög joghurt helyett kefirt vettem. Oké, nem mondok le teljesen a kedvenceimről, de csökkentem az arányukat az étrendemben. Úgy látom, ez a téma még jócskán igényel további odafigyelést...

2011. január 22., szombat

Méregtelenítés 4. hét: íme a zsír, ami fogyaszt

És már el is érkezett a mi kis méregtelenítő - életmódváltó programunk negyedik hete. Ezen a héten az ételeink zsiradéktartalmával foglalkozunk egy kicsit. Szögezzük le mindjárt az elején: a zsírszegény étkezésre vonatkozó tanácsok egyáltalán nem haszontalanok, sőt. A teljesen zsírmentes étrend viszont, amellett, hogy gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani, még ártalmas is. A jó minőségű zsiradékok - ne kerülgessük tovább, a növényi olajok - szükségesek a szervezetünk számára. Kellenek a hormonjainknak, az idegrendszerünknek, a szemünknek, és tele vannak antioxidánsokkal. No és azokkal a telítetlen zsírsavakkal is, amelyek több betegség megelőzésében is segítőtársaink: csökkentik a szívbetegségek kockázatát, a "rossz" koleszterin szintjét, de akár a cukorbetegségtől és a daganatoktól is óvnak. Különösen a többszörösen telítetlen zsírsavakat szeretjük. Közül az úgynevezett esszenciális zsírsavakat jószerivel kötelező is fogyasztani, hiszen ezeket a szervezet nem tudja előállítani, így a táplálékunkkal kell magunkhoz venni őket.


És hogy miért nem jó a régi jó disznózsír? Az állati zsiradékok, köztük a vaj, és a zsíros tejtermékek úgynevezett telített zsírsavakat tartalmaznak, amelyek emelik a káros koleszterin szintjét a vérben, így növelik a szív- és érrendszeri kórok kockázatát. Ugyanezért felejtős a kókusz- és a pálmazsír is, tele vannak telített zsírsavakkal.

Félreértés ne essék: ha növényi olajat használsz, akkor sem ajánlatos nyakra-főre bő zsiradékban sült ételeket tenni az asztalra. A növényi olaj ugyanis ugyanolyan kalóriadús, mint a zsír, csak egészségesebb. Ja, és még valami: nagyon klassz, ha hidegen sajtolt olajokat használsz a konyhában, de eszedbe ne jusson magas hőmérsékleten sütni bennük: ilyenkor ugyanis telítődnek a zsírsavaik, és károsabbak lesznek, mint ha telített zsírokban gazdag zsiradékot vennél elő. Sütésre-főzésre tehát inkább a finomított étolajokat válaszd (nem utolsó sorban olcsóbbak is, mintha szűz, hidegen sajtolt cuccokban sütögetnél), a hidegen sajtoltakat hagyd meg a salátákhoz. A hagyományos, minden háztartásban megtalálható naprafogó és olíva mellett viszont bátran kísérletezhetsz a különleges olajokkal a tökmagtól a dióig, a mogyorótól a szójáig, a repcétől a lenig. A szupermarketekben is egyre nagyobb belőlük a választék, én például a múltkor a Tescóban is láttam dió- és tökmagolajat. A bio- és delikátesz-üzletekben pedig egészen különleges dolgokra is ráakadhatsz. A minőségre persze figyelj oda, a salátaolaj legyen hidegen sajtolt, olívából pedig kerüld el jó messzire a sansát, teljesen értéktelen. Ha bevásárolsz egy-két egészséges salátaolajat, az még egy jó ok arra, hogy egyre több zöldséget, salátát egyél...

Még valami, amit érdemes kerülni: a transz-zsírsavak. Ezekkel főleg a készételek, kolbászfélék, és a hidrogénezett növényi olajok vannak tele: ha egy keksz vagy bármilyen más, zsiradékot tartalmazó termék címkéje utal a hidrogénezett növényi olajok jelenlétére, menekülj! A gyorséttermi ételek sok láncnál még mindig ilyen zsiradékban sülnek (bár egyre több lánc száműzi őket végre a konyhából), szóval a junk foodot se nagyon erőltesd, ha lehet.

Én ezen a héten rácuppanok az olívára, és megkóstolom a múltkori kulináris ámokfutásom (értsd: biobolti nagybevásárlás) idején beszerzett dióolajat is. Aztán majd jövök beszámolni :)

2011. január 21., péntek

Koffeinhiány, jaj!

Hát, ez tényleg nem egyszerű. Még a napi két zöld tea hígabbra igazítása sem. Most már valamivel jobb (nem utolsósorban azért, mert ma végre sikerült kialudni magam), de a hét elején fájt a fejem és szédelegtem, mint az őszi légy. Pedig mindenféle alternatív ébresztő módszert kipróbáltam, úgymint mentatea, gyümölcslé, vitamin, de azon kívül, hogy nyilván egészségesek, nem sokat értek. De hősiesen kitartottam, most érzem úgy, hogy végre elég egy napra a két híg tea, plusz sok koffeinmentes folyadék.
Úgy érzem, ennél koffeinmentesebben most, jelen állapotomban nem tudok élni. Ja, hogy aludni kéne? Hát, igen...Persze rendületlenül igyekszem emberi időben ágyba kerülni, de nekem ez a legnehezebb ügy - különösen, mert a gyerkőcöm is későn fekvő, olvasni meg ugye csak ezután van esélyem. De azért próbálkozom... :)
Ami a koffeint illeti, szerintem most egy darabig így maradok, aztán a következő nagy elszánásnál megyek majd még lejjebb az adaggal. Most arra vagyok kíváncsi, hogy ha egyszer egy kávézóban megiszom majd egy rendes cappuccinót, fog-e tőle rezegni a fejem. Ha igen, áttérek a forró csokira :)

2011. január 16., vasárnap

Méregtelenítés, 3. hét: koffein-megvonás

Előre szólok, ez nem lesz egyszerű feladat. Tudom, miről beszélek, többször is megszenvedtem vele. Én vagyok az a koffeinfüggő, aki már az általános iskola utolsó két évében is egy fél kávéval indítottam a napot (emberek, sose engedjétek a gyereknek kockacukorral mártogatni a kávétokat, én így kezdtem!). Egyetemista koromban megpróbáltam totál leszokni róla, hetekig-hónapokig szédelegtem, fájt a fejem, minden bajom volt. Aztán egy vérnyomásmérésnél kiderült, hogy nagyon alacsony a vérnyomásom, azóta napi 1-2 tea a penzum, lehetőleg zöld. Szülés után pár hónapig megint sikerült koffein nélkül élni (nem akartam, hogy a gyerek koffeines tejjel indítson), akkor érdekes módon ment, pedig túlzottan kipihentnek sem voltam mondható. Aztán eljött egy holtpont, azóta megint napi két teával üzemelek, igyekszem ragaszkodni a zöldhöz.

Szóval, a koffein. Alapvetően nem rossz dolog az, reggel felébreszt, délután elűzi a holtpontot, és hát valljuk be, egy finom, habos cappuccino és hozzá egy jó beszélgetés egy kellemes kávézóban... hát, az fel tudja tenni a koronát egy hétvégére (és itt most emlékezzünk meg egy fél mondatban a jegeskávé, valamint a görög eredetű Nescafé-frappé feltalálóiról is szeretettel). Ámde, mint mindent, ezt is ildomos lenne mértékkel űzni, mert egy kávé koffeintartalma amilyen gyorsan feldob, olyan gyorsan le is ejt, és máris azt veszed észre, hogy lekoppan a fejed az asztalra. Ezen kívül rontja az emésztést, serkenti a gyomorsav-termelést, aminek gyomorégés lehet a vége. Emeli a vércukorszintet, ingerli a vesét és vízhajtó hatású, ennél fogva szárítja a szervezetet és a bőrt (száraz, ráncosodásra hajlamos bőrű sorstársak, figyelem!) Az asztmának, allergiának sem használ, ráadásul függőséget okoz. Ha túladagolod, remegést, ingerlékenységet fogsz érezni, úgy általában "zizegős" leszel tőle.

Az ajánlások szerint egy felnőtt napi maximum 300 milligramm koffeint fogyaszthat el büntetlenül, ez kb. 3 presszókávé. Egy hosszú kávéban 90-180 mg, egy csésze fekete teában 20-90, egy csésze oolongban 10-45, egy csésze zöld teában 5-30 mg található. De van még koffein a kólában ( 20-30 mg/pohár), és a csokiban is, azt pedig gondolom, mondnanom sem kell, hogy ezek szépen összeadódnak.

Ezen a héten az a teendő, hogy csökkentsd a koffeinfogyasztást. Sajnos a fejfájást valószínűleg nem lehet megúszni, de igyál minél több vizet (lásd az első heti feladatot, amit ugye még nem hagytál abba?!), és néhány nap múlva szépen el fog múlni. Ne legyél drasztikus magadhoz, ha eddig napi négy kávét ittál, ne hagyd el az összeset, csak mondjuk egyet vagy kettőt. Ha kávés voltál, térj át a teára. Ha fekete teát ittál, akkor válts zöldre. Ha eddig megállt a kanál a teádban, akkor áztasd kevesebb ideig. Ha átálltál a kisebb mennyiségre, akkor majd lehet tovább finomítani. A teás koffein-, tein- és teobromin-tartalma egyébként annyival jobb, mint a kávéé, hogy valamivel lassabban fejti ki hatását, és tovább élénkít, mint a fekete nedű.

Én most azt vállalom fel a következő hétre, hogy az eddigi erős zöld teáim helyett hígabbat iszom, kevesebb teafűből, rövidebb ideig áztatva, ha pedig beülünk valahová, cappuccino helyett is teát kérek. Ti mennyivel fogjátok csökkenteni a fogyasztásotokat?

2011. január 14., péntek

Így alakult a cukorszegény hét

... azt nem mondom, hogy cukormentes, mert napi 2 szem szaloncukrot hivatalosan is kiutaltam magamnak, már csak az önsanyargatás elkerülése végett is. Ezt a mennyiséget nagyjából sikerült is tartani, egyszer léptem túl, még kettő szem Ferrero Rocher-rel. A zöld teába alapból nem kell semmilyen édesítés, úgyhogy a kávé-tea tételt kipipáltam, amikor pedig valamilyen ételbe kellett egy kis édesítés, mézet használtam. Rágcsa helyett aszalt meggyet, mandulát, diákcsemegét ettem, vagy gyümölcsöt. Azt hittem, sokkal rosszabb lesz, de első körben nagyjából elégedett vagyok. Innen pedig lehet majd tovább csökkenteni a cukormennyiséget, vagy a napi-heti édességpenzumot az időnként rohamszerűen bekövetkező süteménysütésekre tartogatni. További terveim között szerepel még néhány házi emberkísérlet a reformosnak mondott, teljes kiőrlésű lisztből, mézzel készült édességekkel, süteményekkel, meglátjuk, fog-e ízleni a családnak.

2011. január 9., vasárnap

Méregtelenítés 2. hét: le a cukorral!

És már el is érkeztünk a szelíd méregtelenítő program második hetéhez. Ennek a fejezetnek a témája a cukor, illetve egész pontosan az, hogy kevesebbet együnk ebből a finom, de értéktelen táplálékból. Előre szólok, nekem nagy kihívás lesz, mert ha édességről van szó, egészen komoly mennyiségekre vagyok képes. (Azért szerencsére az utóbbi evekben, és különösen az utóbbi hónapokban már fejlődtem e téren, de azért még van hová finomodni.)


A kutatók azt állítják, hogy az édes ízekre való rászokás az anyatejjel kezdődik. Ideális esetben ez az édeskés ital az első táplálékunk, ráadásként pedig mindenféle lelki jóságokat is kapunk vele. Ez aztán jó mélyen bevésődik az agyunkba, és az édességeknek később is hajlamosak vagyunk nyugtató hatást tulajdonítani (különösen, ha a szüleink egész gyerekkorunkban csokival, fagyival, sütivel gyógyították a lehorzsolt térdet).

Az az anyag viszont, amellyel a kívánt édes ízt elérjük, vagyis a finomított répacukor, minden létező szakértő szerint ártalmas. A mérsékeltebbek szerint azért, mert értéktelen táplálék: tele van kalóriával, viszont semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaz. Ráadásul hirtelen a magasba löki a vércukorszintet, amely kicsivel később ugyanilyen gyorsan visszaesik, mi pedig csak annyit érzünk, hogy rettenetesen kívánjuk a következő cukros nasit. Ez pedig egyenes út az elhízáshoz, és a vele járó betegségekhez: a magas koleszterinszinthez, a magas vérnyomáshoz, a cukorbajhoz, és akkor még nem is beszéltünk az elhízásnak a megjelenésünkre, és ezen keresztül a lelkivilágunkra gyakorolt nem épp kedvező hatásáról. A legújabb kutatások szerint ráadásul a cukor a bőr öregedését is gyorsítja.

A kicsit radikálisabb egészségvédők egészen hosszú listán taglalják a cukor bűneit: a candidától a rákig, a gyerekkori hiperaktivitástól a női PMS-ig minden baj okozójának tartják, ráadásul azt állítják róla, hogy gonosz módon függővé teszi az embert. Ezekről a tételekről egyelőre vitatkoznak a kutatók, egyesek kiállnak mellettük, mások cáfolják őket, de ha csak a tizedük igaz, az már jó ok arra, hogy kevesebb cukrot együnk.

Nem biztatok arra senkit, hogy egyszerre dobjon el mindent, ami édes. Egyrészt épp azért, mert kár tagadni, szeretjük az édes ízt (aki nem, az szerencsés, és ezen a héten nem lesz nehéz dolga). Épp ezért az édességek teljes megtagadása komoly lelki megterhelés is, amelytől az ember vagy összeszorított fogú, orhorexia-közeli faszent lesz, vagy abbahagyja az egészet a harmadik napon, és mindezt egy képviselőfánkkal ünnepli meg. Mi pedig egyiket sem akarjuk, nem igaz? Ráadásul valamennyi csukorra szüksége van a szervezetnek - persze ez származhat gyümölcsből és egyéb természetes forrásokból is, nem kell feltétlenül finomított répacukornak lennie. Vagyis "mindent vagy semmit" szemlélet helyett inkább ésszel édesítsünk.

De akkor most hogy legyen?
- Először is, nem árt hozzászokni a kicsivel kevésbé édes ízekhez, különösen akkor, ha a kávédban vagy a teádban eddig megállt a kanál, és az epret is csak vastagon cukorba hempergetve tudtad elképzelni. Egy kiskanál cukor mínusz is komoly eredményt hozhat, ráadásul egészen új ízeket lehet így felfedezni.
- Cukor helyett használhatsz mézet (csak keveset, mert magas a kalóriatartalma), fruktózt, avagy gyümölcscukrot, steviát, xilitet is (ezek természetes eredetűcukorszármazékok, és jobban édesítenek, mint a répacukor, épp ezért kevesebb kell belőlük. Ráadásul a kalóriatartalmuk is alacsonyabb). A cukorhelyettesítőkről itt találhatsz bővebb infót.
- A sütik, cukros rágcsák helyett jobb választás az aszalt gyümölcs, vagy a diófélék. Édeskések, finomak, és egy csomó hasznos tápanyag van bennük. Van egy csomó olyan sütireceptem is, amelyek cukor helyett finomra aprított aszalt sárgabarackot írnak elő. Párat már kipróbáltam, nagyon rendben van a kész édesség íze.
- A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban megint csak megoszlik a kutatók véleménye: van, aki állítja, hogy ártalmatlanok, más kísérletek viszont nagy mennyiségben rákkeltőnek találták őket. Sőt, van olyan kutatás is, amely szerint a mesterséges édesítők fokozzák a szervezet cukoréhségét. A fogyasztók közül is van, aki szereti őket, más viszont elviselhetetlen mellékízről panaszkodik már az első adag light kólánál. A magam részéről én évek óta nem tartok itthon ilyesmit, inkább mézzel vagy kevés fruktózzal, ínyenc pillanataimban kevés.barna cukorral édesítek.
- Figyelj a címkékre: a késztermékekben nagyon szép álneveken tudják elrejteni a cukrot a gyártók. módosított kukoricaszirup, dextróz, szacharóz, és a legtöbb -óz végű titokzatos összetevő voltaképpen cukorszármazékokat takar, és szinte mindenbe beleteszik, a reggelizőpelyhektől a gyümölcskonzervekig.
- Ha rendszeresen, egészségesen táplálkozol, és fehérje, összetett szénhidrát, valamint egészséges zsírsavak is vannak az étrendedben, egyenletesebb szinten tartod a vércukrodat. Így pedig kisebb a valószínűsége, hogy egyszer csak rád tör az ellenállhatatlan cukorroham, és még mielőtt észba kapnál, már tépsz is a pékség felé.

2011. január 7., péntek

Az első hét tapasztalatai

Hogy ne csak észosztás legyen ebből a méregtelenítő programból, az új év jegyében szépen belekezdtem én is a feladatokba. Tulajdonképpen minden a víztisztító kancsóval kezdődött, amelyet már jó ideje nem használtam. Most viszont, hogy láttam, hogy az első hét feladata a vízfogyasztás növelése, szépen előástam a szekrényből, a megmaradt, bontatlan filterpatronokkal együtt. Viszont csak úgy nem szeretem  a kancsóval szűrt vizet, nekem valahogy furcsa az íze. Szóval inni továbbra is maradt az ásványvíz vagy a csapvíz, a szűrt vizet pedig teázásra használom. Arra tökéletes, finomabb vele a tea és a kávé is. Reggelente elkészítek egy jó liter koffeinmentes gyümölcsteát, és szépen eliszogatom egész nap, langyosan és hidegen is jó. Ehhez jön még a napi két bögre zöld tea koffein-feltöltésként (ezek nélkül állva elaludnék, azt hiszem), illetve két-három pohár sima víz, vagy gyümölcslé az ételek mellé, és időnként, amikor eszembe jut.  Összeszámolva nagyjából megvan a 2 - 2,5 liter.Ha elmegyek otthonról, figyelek, hogy megigyam azt a pár pohárnyit, amennyit otthon is elfogyasztanék ennyi idő alatt.


Az első napok tapasztalatai:
- úgy érzem, mintha állandóan innék. Furcsa, és nem akarok belegondolni, hogy eddig mennyi folyadékot fogyasztottam, pedig eddig is volt jó sok olyan napom, amikor számoltam, és megvolt a 8 pohárnyi. Ez most mégis soknak tűnik.
- már nem röhögök azokon a nőkön, akik folyton a mellékhelyiséget keresgélik. Hát igen, ami bemegy, annak ki is kell jönnie... Ez viszont kifejezetten idegesítő folyománya az egészséges életmódnak, remélem, ha a szervezetem hozzászokik a nagyobb vízmennyiséghez, beáll valamilyen normális egyensúly.
- még mindig oda kell figyelnem az ivásra, ahhoz, hogy rutinná váljon, szükségem lesz néhány hétre.
- szorgalmi feladatként több gyümölcsöt eszem, és igyekszem többet aludni. Előbbi jobban megy, utóbbi kevésbé, de nem adom fel :)
- tetszik a dolog, és alig várom a következő heti feladatot, amelyikről a hét végén írok :)

2011. január 3., hétfő

Új év - új élet, mérgek nélkül

Először is mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok!

Most, hogy mindenki túlélte az ünnepi traktát és a szilveszteri bulit, és az újévi fogadalmak is megfogalmazódtak, elég sokan keresnek rá a neten a különféle méregtelenítő kúrákra. Nagy divat ez, pedig orvosok a megmondhatói, hogy a méregtelenítésbe nem érdemes első felbuzdulásunkban, lendületből belefogni. Persze egyáltalán nem rossz dolog megszabadulni mindattól, ami az egészségtelen ételekkel, a vegyszerekkel, vagy akár a jó kis városi levegővel bejutott a szervezetünkbe, és rosszabb esetben lerakódott ott, mégsem javaslom senkinek, hogy fejest ugorjon a koplalásba, mert ezzel többet árthat magának, mint amennyit használ. Ha valamilyen keményebb méregtelenítést tervezel, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy elmész egy hétre valamilyen bentlakásos kúrára, ahol szakértők felügyelik, amit csinálsz, vagy, ha mindenképp a házi kivitelezés mellett teszed le a voksod, akkor legalább konzultálsz egy természetgyógyásszal, vagy egy dietetikussal.

Ám lehet ezt szelídebben is: egy több hetes, nagyon óvatos méregtelenítő kúra során nem kell mást tenned, mint odafigyelni arra, mit is eszel. Vagyis: nem kell koplalni! Ennélfogva a kúra mellékhatásaival, úgymint fejfájás, rossz közérzet, hangulathullámzások, satöbbi, sem kell olyan mértékben számolnod, mint egy drasztikusabb koplalókúra esetén. Ráadásul az apránkénti, kis változtatások (igen, tényleg ez a mániám :) ) a tartós életmódváltásra is rávezethetnek.

A fokozatos méregtelenítés és a tartós életmódváltás egyik remek darabja Alex Jamieson amerikai dietetikus méregtelenítő programja. A hölgy nem más, mint Morgan Spurlock (mára már) felesége, és rendbehozója. És hogy ki az a Morgan Spurlock? Ő az a filmes, aki annó 2004-ben lefogatta a Super Size Me című dokumentumfilmet, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A filmben azt követte, mi történik az emberrel, ha 30 napig napi 3 McDonalds-menüt fogyaszt, sőt, amikor felajánlják neki, akkor a nagyobb adagot választja. Surprise, surprise: elhízik, mint a fene, és ráadásul még mindenféle egészségügyi problémái is lesznek, úgy kábé a depressziótól az asztmáig.



Én egy kicsit ambivalens vagyok ezzel az opussal: egyfelől nyilván voltak, akik ennek hatására csaptak a homlokukra, hogy jé, hát micsoda botrány. Másrészt viszont azért nem akkora nagy nagy meglepetés azzal szembesülni, hogy ha naponta háromszor zsíros, fehérlisztes, milliókalóriás cuccot eszel, akkor előbb-utóbb rosszul fogod érezni magad a bőrödben. És hát abban sem vagyok biztos, hogy sokkal jobb lett volna az eredmény, ha a jóember nem a csúnya multicéget leplezi le, hanem inkább az egzotikus Kelet-Európában tol harminc napig házias pacalt, disznótorost meg rántott húst, időnként kupica pálinkával lefojtva. (Vagyis nem a Mekit kell utálni, hanem ésszel kell élni, oszt' annyi.)

Mindenesetre Spurlock barátunknak több mint egy évébe telt, hogy visszanyerje versenysúlyát és egészségét az emberkísérlet után. Ebben sokat segített neki az akkor még csak barátnői minőségben tevékenykedő Alex, aki a módszerről később megírta a The Great American Detox Diet című könyvet, amellyel (ismét csak surprise, suprise) ő is befutott.

A méregtelenítő kúra nyolc hetes. Ne álljon bele máris a görcs a gyomrodba, még egyszer mondom, ez a módszer tényleg nem drasztikus. Minden héten más területre összpontosít, hogy szépen, lassan haladva kitakarítsd a szervezetedet, és közben be is épüljenek az egészséges szokások az életedbe. Egészen apró változtatásokat kell eszközölnöd az étrendedben és az életedben, ám az eredmény kétségtelenül látványos lesz. Kezdjük mindjárt az első heti adaggal, amely nem más, mint a VÍZ. Vagyis az első heti feladat: többet kell innod, mint eddig, ráadásul nem cukros leveket, hanem vizet, esetleg teát.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy márpedig inni kell! És tényleg nem lehet eleget mondani, mert a legtöbben mégsem csináljuk. Pedig ha a vese nem jut elég vízhez, a májra ruházza át a méregtelenítő feladatok nagy részét. Így a májad lesz túlterhelt, egy-egy szerv aránytalan terhelése pedig sosem egészséges. Ráadásul a szervezetben tárolt zsír energiává alakítása is a májban történne... ha szegény máj nem lenne teljesen elhavazva. Vagyis a vízhiány eredménye dióhéjban: elhízás, rossz közérzet, alacsony teljesítőképesség, fejfájás és mindenféle betegségek veszélye.

De mennyi vízre van szükség? A szakértők általában napi 8-10 pohár, azaz 2 - 2,5 liter víz vagy édesítetlen gyógy- és gyümölcstea fogyasztását szokták javasolni. A víz lehet alacsony nátriumtartalmú ásványvíz vagy tisztított víz, de a csapvíz is jobb a semminél.

Trükkök, hogy eleget igyál:

- Ne várd meg, amíg szomjas leszel, a szomjúság ugyanis már a kiszáradás első jele. Inkább igyál egy pohár vizet felkelés után, minden étkezéskor, az étkezések között, és még pár pohárral, ha meleg van, vagy sportolsz.
- Állíts be valamilyen emlékeztetőt: ha a telefonod, vagy a számítógép naptára minden egész órában figyelmeztet, hogy igyál, biztosan nem fogod elfelejteni.
- Tegyél magad elé egy üveggel: tedd ki az asztalodra a teás kancsót vagy az ásványvizes palackot, így látod is, mennyi fogyott belőle (nekem ez válik be a legjobban).
- Ha az étteremben vagy egy fogadáson általában üdítőt kérnél, most válts ásványvízre, ez is egy plusz pohár.
- Ha elmész otthonról, vigyél magaddal egy kis palack ásványvizet.
- Az is segíthet, ha valamilyen módon nyomon követed az elfogyasztott mennyiséget, például minden pohárnál behúzol egy x-et a naptáradba.
- Ha unod a vizet, tegyél bele egy kis citromlevet, dobd fel gyümölcsös jégkockával, citrom-, lime- vagy narancskarikával.
- A zöldséglevek elsőre elég érdekes ízűek, de valóságos vitamin- és ásványianyag-bombák, szóval érdemes tenni velük egy kísérletet: a gyümölcscentrifugába kerülhet például zeller, uborka, cékla, esetleg almával vegyítve. Ha ez neked túl meredek, próbáld ki a frissen facsart gyümölcsleveket: a klasszikus narancs mellett finom az alma, és a bogyós gyümölcsökből préselt lé is.

Ennyi lenne tehát: ha elszántad magad a változásra, máris elkezdheted. Én pedig jövő hétfőn jövök a következő feladattal.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...