2010. július 18., vasárnap

Bio naptej? Már ilyen is létezik?

Addig is, amíg a levegőben lógó hidegfrontra várunk (nálatok megérkezett már az eső?), érdemes egy kicsit beszélni a naptejekről, merthogy ők sem mind egyformák (és lesz még a nyáron strandidő). Máris szétdobhatjuk őket két csoportra, a fényvédőjük szerint: egy részükben ugyanis csak fizikai fényszűrők vannak, más részükben viszont fizikai és kémiai fényszűrőket egyaránt találunk. De akkor most hogy is van ez?



A fizikai fényszűrők tulajdonképpen apró, fényvisszaverő részecskék, krémbe keverve. A legtöbb ilyen napozóhoz cink-oxidot vagy titán-dioxidot adagolnak, ezek szépen szétterülnek a bőrön, és visszaverik a sugarakat. E napozószerek előnye, hogy nem irritálják a bőrt, így gyerekek és érzékeny, allergiára hajlamos bőrűek is használhatják őket. Ráadásul elég a strandon felkenni a krémet, nem kell várni, mielőtt kifejtenék a hatásukat. Hátrányuk viszont, hogy nehéz, sűrű állagúak, meg kell dolgozni vele, amíg elkenjük a "meszes" réteget, ráadásul viszonylag zsírosak, fenn maradnak a bőrön, és ebbe remekül bele tud tapadni például a tengerpart homokja, meg a városi kosz.

A kémiai fényszűrők körébe többféle vegyület is tartozik. Az UV-A szűrőknél a benzofenonokat és a dibenzoilmetanokat, UV-B sugarak elleni védelemhez pedig a benzimidazolt, a para-amino-benzoésavat és származékait használják a leggyakrabban. Ezek a vegyületek nem visszaverik, hanem elnyelik a fénysugarakat. A kémiai fényvédőket is tartalmazó naptejeket onnan lehet a legbiztosabban felismerni, hogy a csomagoláson azt javasolják: körülbelül fél órával napozás előtt kenjük fel a cuccot hogy tökéletesen kifejthesse a hatását. Előnyük, hogy általában könnyű állagúak, felszívódnak, semmilyen kényelmetlenséget nem okoznak. Hátrányuk, hogy az arra hajlamosak bőrét irritálhatják. Ráadásul a környezetvédők azzal is meggyanúsítottak számos ilyen fényszűrő vegyületet, hogy hosszú távon ártalmas hatást fejtenek ki a szervezetre, sőt, épp az UV-sugárzás hatására válnak rákkeltővé. Talán az sem véletlen, hogy az egyik benzofenon-származék, az oxybenzon jelenlétét 0,5% felett kötelező külön is feltüntetni a naptejek csomagolásán...

Szóval, aki bio-hívő, inkább szavazzon a natúrkozmetikumok gyártóinak vegyszermentes, csak kémiai fényvédőt tartalmazó napozószereire. Ám, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, ezek nagy része épp az idén tűnt el a piacról. Az Európai Bizottság ugyanis kiadott egy ajánlást, amely szerint nem elég, ha a naptejeket az eddigi, ausztrál szabvány szerint készítik el (ez a káros UV-A sugarak elleni 90 százalékos védelmet jelent). Az új szabály szerint olyan kencéket kellene gyártani, amelyek az UV-A sugárzás elleni védelem mellett minimálisan 1:3 arányú UV-B védelmet is nyújtanak. Ez eddig persze szép és jó, de ezt a hatást csak kémiai fényvédőkkel lehetne elérni, amit a natúrkozmetikum-gyártók persze nem vállalnak fel. Ezért több cég, például a Dr. Hauschka vagy a Weleda tiltakozásul kivonta a forgalomból bio-naptejeit, és várja egy új, megengedőbb szabályozás elkészültét. A Lavera naptejei egyelőre megúszták, ezeket még lehet kapni, de már nekik sincs 30-as krémjük, a legmagasabb a 20-as faktor. És persze ott van még Ilcsi néni, akinek szintén van vegyszermentes napozószere...

0 megjegyzés :

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...