2010. május 30., vasárnap

Zumba!

Kicsit szétesve érkeztem meg szombaton a Wellness Aerobiknapra: előző éjjel nem aludtam valami jól, ettől pedig reggel nemcsak álmos és morcos voltam, hanem azt is világosan éreztem, hogy teljesítőképesség terén sem vagyok a topon. De a Zumbát mindenképp ki akartam próbálni, annyi jót olvastam már róla.


No, ez a reggeli morcosság, álmosság és lassúság egészen pontosan az óra kezdetét követő második percig tartott: akkora buli lett a teremben, hogy szerintem nem volt ember, akit magával ne ragadott volna a hangulat. Az órát tartó Vieira Lívia és két segítője végigtáncolta, -bulizta, -lelkesedte a nekik járó 45 percet, mindenkire átragasztva a jókedvet. Olyan korrekt kis latin-amerikai karnevál alakult ki perceken belül, hogy a szánk is tátva maradt.

És hogy mi is ez az új őrület? A Zumba Hungary honlap szerint ott kezdődött az egész, amikor egy kolumbiai fitneszedző otthon felejtette az órákra szánt cédét, és kénytelen volt az mp3-lejátszóján tárolt kedvenceire támaszkodva megtartani az óráját. Szerencsére az illető nem techno-rajongó volt, hanem a hagyományos latin-amerikai zenék és táncok kedvelője, így ezekből hozta össze a vészhelyzeti aerobikedzést. Lívia óráját elnézve cseppet sem csodálkozom, hogy a vendégek azonnal lecsaptak rá, és követelték, hogy máskor is tartson inkább ilyet a megszokott edzések helyett.

Tudom, hogy csúnya egyszerűsítés és általánosítás, de nekem azért szimpatikus Latin-Amerika, mert ott úgy tűnik, hogy nem csak a gazdagok vidámak (nálunk sajnos gyakran úgy látszik, hogy még ők sem azok). Legalábbis ez jön le a zenéből, a táncokból, a bulizni tudásból, a látható életörömből. A Zumbában is ez a jó: rengeteg latin (és nem latin) táncba belecsípünk egy kicsit (van itt salsa, sumba, szamba, flamenco, hastánc, afrikai táncok, calypso, merengue, tangó, cha-cha, és gondolom, még ezerféle). Nem kell profi táncossá válni, pontról pontra követni a koreográfiát, rosszul érezni magad, ha elrontod, csak táncolni, ahogy bírod, mintha egy karneválon lennél (nekem például a flamenco-rész tetszett a legjobban, de a többi is rendben volt). Külön tetszett, hogy itt nem volt koreográfia-oktatás, csak csináltuk Líviáék után, érzésből.

A női energiák is robbantak, kettő perc alatt lett a legszerényebb lányból is dögös latina – tegye fel a kezét, akinek nincs szüksége egy kis nőcisség-erősítésre! (A mindennapokban úgyis épp elégszer vagyunk visszahúzódók, na itt ez garantáltan elmúlt.) És nehogy azt higgyétek, hogy ilyen rendezvényekre csakis huszonéves, ötvenkilós, sportos csajok járnak! Öt évestől a hatvanasig, vékonytól a duciig minden korosztály és testalkat képviseltette magát. Sőt, pasik is voltak a teremben, bizonyítandó, hogy az aerobik-órák nem kizárólag nőknek vannak kitalálva. Tessék követni őket!

1 megjegyzés :

lilakávé írta...

Meglepődtem én is, amikor a salsa aerobik órán (az ilyesmi lehet mint a zumba, ez utóbbit még nem próbáltam)az ötvenes-hatvanas nők is lazán végignyomták! A rendszeresség és a kondi...
És te máskor is elmész majd zumbázni?

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...