Táplálkozás és egészség

Egyél jót, egyél jól, légy egészséges!

Lélek és coaching

Lelki wellness a life coach szemszögéből

Mozgás es wellness

Sport, fitnesz, edzés, pihenes es lazítás

Zöld es bio

Zöld háztartás, városi bioságok

Szépség es stílus

Öltözködés, színek, stílusok, kencék, sminkek, illatok

2017. október 16., hétfő

Inspiráció: skandináv lakberendezés, amitől jól érzed magad

Ha már az előző bejegyzésekben a skandináv életérzésről írtam, természetesen nem maradhat ki a sorból a letisztult, egyszerű, mégis barátságos skandináv lakberendezési stílus sem. Erről persze itthon mindenkinek az IKEA jut először eszébe, de azért ne álljunk meg itt, ha lehet. Mutatok néhány inspiráló fotót a Pinterestről. 

Elképzeltem, milyen lehet ebben a hintaszékben olvasgatni esténként. És arra jutottam, hogy kipróbálnám. Mondjuk sokáig, rendszeresen...


Nem vagyok az a kimondott régiséggyűjtő, de amikor ilyen mesterien társítják a régi és új dolgokat, akkor azért elgondolkodom pár klasszikus darab beszerzésén.
 

Amikor egyszerre visszafogott és színes egy nappali...
 
Ezt a visszafogott és színes stílust egyébként itthoni beszerzési forrásokból is simán meg lehet valósítani. A tetőtéri lakások valamilyen különös okból amúgy is a kedvenceim, így ez a sarok is nagyon megfogott. A szürkés alapszín egyszerűségét csodásan dobja fel a sárga - és figyelitek a diszkréten skandinávos nyírfákat a háttérben? A képet a VELUX webshopjában (ide kattints) találtam( és a cég engedélyével használom): a tetőtéri ablakokat díszítő rolók szépen visszatükrözik a szoba uralkodó színeit.



Egy ilyen abszolút letisztult, minimalista fürdőszoba, ahol a nyers fa árnyalata és a fehér a két domináns szín nekem abszolút a tisztaságot sugározza. Nem kell a csilli-villi mintás csempe meg az arany bordűr, ennyi pont elég a jó érzéshez azt hiszem, ez a lagom tárgyakban elbeszélve).

 
Alig nagyobb, mint egy itthoni panel konyhája, minden apró helyet kihasználtak benne, és mégis mennyivel tágasabb érzést ad...

Milyen jó lehet, ha mosogatás közben valaki oda tud kuckózni az ember mellé beszélgetni. Valószínűleg az ilyen apróságok teszik a hygge-t. És persze az, hogy erre odafigyelt valaki a konyha tervezésénél.

 
A hálószoba is letisztult, puha, a hatalmas szemekből kötött takaró külön a kedvencem.

 
Ennek a gyerekszobának az összerakásánál alighanem figyelembe vették, hogy a gyerek kúszik, mászik, néha szeret bekuckózni, olvasni, és még tanulni is itt, ezen a pár négyzetméteren szokott. Itt minden tevékenységhez elég a hely.

 
Az ebédlő tervezésénél sem a fancyben gondolkodnak, mégis nagyon elegáns és barátságos az összhatás.

 

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit 

(* szponzorált poszt)


 

2017. október 8., vasárnap

Hygge: mitől boldogok a dánok?

Valamivel több mint egy évtizede, egy uniós témákkal foglalkozó újságíróknak szóló továbbképzésen jártam Dániában. Nagyon érdekes és tanulságos út volt, rengeteget tanultam, de van néhány momentum, ami még a megtanultaknál is jobban bevésődött. 

Az első a lehetetlen időjárás volt: akkor is október közepén jártunk, és olyan szél volt Koppenhága belvárosában, hogy egyszerűen kettétörte az esernyőmet. Nem a textilt tartó vékony kis rudakat törte el, hanem fogta, és 90 fokban meghajlította a nyelét, majd amikor megpróbáltam visszahajlítani, akkor szimplán kettétört az egész szerkezet. Konkrétan nem hittem a szememnek.

A hygge otthona
A Nyhavn Koppenhágában.

Aztán a koppenhágai Nyhavn a színes házakkal. A séta a helsingöri várban, ködben, esti sötétben - volt hangulata, na. Meg az is, hogy a dánok - lehetetlen időjárás ide, vagy oda - általában biciklivel közlekedtek, és valami elképesztő nyugalmat és vidámságot árasztottak magukból. És persze az is, hogy az estéket általában hangulatos pubokban töltöttük pár kollégával, jóféle Tuborg mellett beszélgettünk, miközben a széltől lefagyott arcunk lassanként felolvadt és kipirult a benti melegben.

No, úgy kábé ez utóbbi az, amit mostanság az egész világ megpróbál átvenni a dánoktól, akikről a különféle felmérések azt is rendre kimutatják, hogy a világ legboldogabb népe. Ez az, amit ők összefoglalóan a hygge névvel illetnek.

Meik Wiking: Hygge

Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója Hygge - A dán életérzés, amely boldoggá tesz című könyvében azt igyekszik átadni, mi mindent jelent ez a kifejezés. Ha nagyon le akarnánk fordítani, akkor talán a meghittségnek vagy a "jóllét"-nek feleltethetjük meg, de ez azért nem ad vissza mindent, ami hygge. Wiking maga is kísérletet tesz erre a könyvben, amikor a holland gezelligheid, a német Gemütlichkeit vagy az angol hominess kifejezéssel próbálja összevetni a hyggét (bevallom, ez a fejezet erősen kényeztette a nyelvmániás, illetve a hollandmániás oldalamat), de ő is arra jut, hogy ez a valami sajátosan dán, és kicsit minden más nyelv hasonló szavától eltér.

puhaság, hygge
Valami ilyesmi a hygge: kandalló, forró kakaó, és egy jó film - természetesen pattogatott kukoricával
 A hygge összefoglalva nagyjából minden, amitől jól érezzük magunkat: a világítás, a finom meleg, a puha zokni vagy a kényelmes párna tapintása, egy jó könyv, egy pohár forró tea (avagy dán módra glögg), a szemet gyönyörködtető design, a jó társaság - bár egy jó filmmel vagy egy jó könyvvel egyedül is lehet hyggézni. Rokonságban van a svéd lagom-mal, de a lagom számomra inkább egész életre kiterjedő életfilozófiának tűnik, a hygge viszont az a fíling, amelyik egy jól sikerült, kellemes naptól fog el bennünket. A kandalló, a süti, a társaság, a jó zene, egy jó film, a puha pizsama - ez mind hygge, miközben a bántó neonfény, az eltartott kisujjal fogyasztandó kaviáros falatka, a sznob parti nagyon nem hygge. A lényeg, ahogy Svédországban, úgy Dániában is az egyszerűségben rejlik: azokban az apró örömökben, amelyeket, ha odafigyelve megélünk, máris nagyot ugrik az életminőségünk.

Wiking rengeteg tippet ad ahhoz, hogyan vigyük be a hygge fílinget a mindennapokba. Kell hozzá először is a megfelelő hangulatvilágítás: ez lehet akár nyílt tűz, akár kandalló, akár egy illatgyertya, akár egy jól elhelyezett elektromos fényforrás. Fontos a jelenlét, az itt és a most, és az érzékszervek kényeztetése: a finom íz, a minőségi csoki vagy más édesség, a kávé. És persze az érzések: a hála, az elfogadás, a harmónia, a kényelem, a béke, az együttlét. Az, hogy ahogyan a telefonunkat kikapcsoljuk, úgy kapcsoljuk ki magunkban a versengést, a melldöngetést, és természetes az egyenlőség, a szeretet. 

A hygge társas oldala
Szabadság, egyenlőség, kávé
Persze mindez nem megy magától, a hygge megélésére oda kell figyelni. A dánoknak sem csak úgy a szél fújja össze a boldogságot, ehelyett tudatosan törekednek rá, hogy lehetőleg minden "hyggelig", azaz "hyggés" legyen. A munkahelyi értekezlet éppúgy, ahogyan a szombat esti vendégség, a praktikusan dizájnos bögre éppúgy, mint a kávéhoz járó süti.Tudatosan odafigyelnek rá, hogy jól érezzék magukat, lehetőleg a nap minél több percében.

A forró ital is a hygge része
A forralt bor nagyjából kötelező
És akkor most tegyük a szívünkre a kezünket: vajon hányan és hányszor tartjuk lényegesnek, hogy a munkahelyünk is hangulatos legyen, és jó érzéssel töltsön el? Mennyire tartjuk fontosnak, hogy most, ebben a pillanatban jó legyen nekünk - akkor is, ha épp a heti értekezleten ülünk? Hányszor tudjuk megélni a pillanatot? És hányszor darál be ehelyett a mókuskerék, az, hogy mindenütt megpróbálunk valahogy helytállni, de leginkább csak pörgünk a saját tengelyünk körül?

Lehet, hogy ehelyett érdemes lenne inkább egy kicsit dán módon gondolkodni?

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  

Könyvborító: kossuth.hu
Képek: pixabay.com
 

2017. szeptember 30., szombat

Forró kávé felsőfokon: 7 különleges recept, amelyik 5 perc alatt elkészül

Az előző bejegyzésben írtam róla, hogy a svédeknél a kávészünet, mint olyan, a munkavállaló elidegeníthetetlen joga és a feltöltődés mindennapi eszköze. Ennek kapcsán, valamint azért is, mert tegnap volt a kávé világnapja, összegyűjtöttem pár extra finom forró kávé-receptet, amelyek garantáltan felmelegítenek az őszi hűvösben, ráadásul desszertnek is beillenek. Az északon szokásos, hosszú, filterest most felejtsük el, maradjunk az erős hazai cuccnál, és a különleges ízeknél, fűszereknél - neked is kezdenek beindulni az ízlelőbimbóid?

A hétköznapokon én egyébként alapból teás vagyok, de azt is nagyon szeretem, amikor van időm beülni egy kávézóba valamilyen extra finom kávéra. Nyáron általában jegeskávé a menü, ám ahogy kicsit hidegebb lesz, átállok a forró italokra - azt, hogy ez forró csoki, vagy kávé , leginkább az határozza meg, hogy hozzájutottam-e már aznap mind a két adag koffeinemhez (ennyire van szükségem a normális vérnyomáshoz - egy adagra reggel, egyre pedig délben vagy kora délután). Az időjárásra való tekintettel most a forró italok közül válogattam, mégpedig alkoholmentes verziókat. Ha napközben szeretnél 15 perc szünetet tartani, és kicsit kiszakadni a hajtásból egy kis finomsággal, próbáld ki valamelyiket. Persze ezzel kábé ki is merítetted az aznapi desszertadagot, de erősen gyanítom, hogy megéri rájuk becserélni a csokit vagy a sütit. Bár a recepteket angol nyelvű oldalakról válogattam, akkor se parázz, ha nem beszélsz jól angolul: röviden itt is összefoglalom őket.

1. Olasz kávé sok csokival


Olasz kávé

Az üvegpohárba öntött presszókávé tetejére egy vastagabb kocka étcsokoládé kerül, ezt pedig szórd meg alaposan kakaóporral, és egy kevés fekete borssal. Koronázd meg felhabosított, gőzölt tejjel, a tetejére pedig újra jöhet egy kevés kakaópor, illetve egy kis étcsokoládé. A teljes receptért kattints ide.

2. Forró mokka 


Kávé tejhabbal

Egy evőkanál kakaóporra, egy kis édesítőszerre (cukor, stevia, eritrit, méz vagy bármi, ízlés szerint, az eredeti recept egyszerű cukormentes édesítőt ír), egy adag frissen lefőtt kávéra, és némi tejre lesz szükséged hozzá. Egyszerűen keverd össze a kakaót, az édesítőt, oldd fel a kávéban, majd koronázd meg a felhabosított tejjel. Egy kevés kakaóport szórj a tetejére, és már kész is az extra kávé. A teljes receptért ide kattints.

3. Barnacukros-karamellás latte



Negyed csésze tejszínt verj fel lazán egy teáskanál barna cukorral (az eredeti recept egy evőkanállal ír, bevallom, én ettől azért megrémültem, nem szeretném, ha összeragadna a szám). Egy adag frissen főtt kávéban oldj fel egy kevés karamellszirupot (a fagyihoz valót), és add hozzá a lazán felvert tejszínt. A teljes receptért kattints ide.

4. Fehércsokis kávé sok tejjel


Kávé fehér csokival

Keverj el másfél csésze tejben egy evőkanál tejszínt, és nagy láng fölött verd fel egy kicsit. Ha már forró és habos, oldj fel benne egy teáskanál cukrot (megint csak csökkentettem az eredetiben szereplő egy evőkanálnyit), és egy kevés vanília-aromát. Egy adag frissen főtt kávéban olvassz fel egy-két evőkanálnyi fehércsoki-reszeléket, majd öntsd rá a forró, habos tejet, és keverd össze alaposan, hogy az ízek gyorsan összeérjenek. A teljes receptért ide kattints.

5. Indiai masala kávé


Masala kávé

Forralj fel két bögre vizet, adj hozzá pár szem római köményt, egy csillagánizst és egy fél fahéjrudat, majd vedd vissza takaréklángra, és néha megkeverve főzd kb. 3 percig.Keverj hozzá másfél teáskanál instant kávét, és főzd még kb. 2 percig. Az italt szűrd két pohárba (bögréből is nyugodtan ihatod)és keverj hozzá csészénként egy teáskanál tejport (esetleg Completa-szerű kávé krémesítőt), és egy teáskanál cukrot. A teljes receptért ide kattints.

6. Fahéjas-gyömbéres kávé


Kávé fahéjjal és gyömbérrel

A kávéspohár aljára tegyél két vékony szelet friss gyömbért, önts rá egy espressót, majd alaposan szórd meg fahéjjal és cukorral. A kávé koronája itt is forró habos tej, amelynek a tetejét szintén megszórhatod fahéjas cukorral. A teljes receptért ide kattints.

7. Bécsi kávé


Tejszínhabos kávé

A pohár vagy a csésze aljára kevés csokiszirup kerül, erre egy adag eszpresszó, a tetejére pedig tejszínhab és csokireszelék. A teljes receptért kattints ide.

Melyiket próbálod ki először?

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  

2017. szeptember 25., hétfő

Lagom - avagy a svédek tudnak valamit az életről

Én alapvetően afféle szélsőséges, mediterrán léleknek tartom magam: azt gondolom, minden őrületnek helyet kell csinálni az életünkben, néha kell asztalon táncolni, pukkadásig jóllakni, sőt, ha úgy hozza a sors, akár még ordítva veszekedni is - sokkal jobb, mint évekig csendben puffogni. Nagyon bírom az olaszokat azért, mert nem csendesek, és nem visszafogottak, és képesek mindent barokkosan túldíszíteni. És élénken emlékszem egy tizenéves koromban beragadt mondatra is, amely szerint az arany középútról annyit, hogy ami középszerű, az már régen nem arany.

De a skandinávok is közel állnak hozzám...

Ugyanakkor, amennyire mediterrán lélek vagyok, annyira bírom a skandináv letisztultságot is. Érdekes módon, a lakberendezésben például egyáltalán nem a barokkos túldíszítettségre bukom, sokkal inkább az IKEA nagyjából mindenki által ismert stílusára. 

Ami lagom, az nem szélsőséges, hanem pont jó
Skandinávia, más néven Tündérország
Azt is szoktam mondani, hogy délen az időjárást szeretem, északon meg a társadalmi berendezkedést, azt ahogyan az északi népek az emberek egymás közötti viszonyait, vagy akár a nemek közötti egyenlőséget felfogják. És itt most nem a nemsemleges vécék és hasonló túlkapások témájáról beszélek - a koedukált vécét egyébként a Budaörsi úti ELTE koleszban már 89-ben megvalósították, abszolút nem ideológiai, csupáncsak praktikussági és hiánygazdasági alapon, szóval ez nem feltétlenül skandináv találmány :). Sokkal inkább arról, hogy egy svéd férfinak már régen nem kérdés, hogy vajon elég férfias dolog-e mosogatni, vagy pelenkázni, esetleg pár hónapig otthon maradni a kicsivel. Valamint, hogy a statisztikák szerint Svédországban a legmagasabb, 78,3 százalék a dolgozó nők aránya, talán azért is, mert senki és semmi nem nehezíti a munkába való visszatérésüket - akkor sem, ha netán gyerekeik vannak.

Lagom - azaz pont jó

Ezt a statisztikai adatot egyébként Linnea Dunne Lagom című könyvében olvastam. A lagom az a svéd szó, amellyel maguk a svédek a legtöbbször illetik saját életérzésüket, életstílusukat. Pontosan nem lehet lefordítani, de valami olyasmit jelent, hogy "se nem túl sok, se nem túl kevés - pont jó". Azt hiszem, amellett, hogy tényleg minden szélsőségnek megvan a helye az életünkben, a hétköznapokat pont ez a lagom felfogás teszi élhetővé. merthogy a folyamatos dráma, lássuk be, fárasztó is tud lenni, ez a "pont jó" viszont hosszú távon is kellemessé tudja tenni az életet. Nem elviselhetővé, hanem kényelmessé és kellemessé - épp ez benne a lényeg.

Linnea Dunne Lagom című könyve
Fotó: Kossuth Kiadó
Az író már a legelső oldalakon tisztázza: nem több mítosznál, hogy a lagom a középszerűséget dicsőítené, vagy mindig az orrunkra koppintana, ha valamiből többet akarnánk a fékezett habzásnál. Itt van például mindjárt a "lördagsgodis" nevű szokás, ami arról szól, hogy szombat délelőtt a svédek jó része magához vesz egy zacskónyi édességet, és jó étvággyal, minden lelkiismeret-furdalás nélkül elfogyasztja. De csakis szombat délelőtt! Nincs mindennapi küzdés a lelkiismerettel és a diétával, nincs "nekem ez jár" jeligéjű dacos zabálás minden nehéz nap estéjén, viszont pontosan lehet tudni, hogy az egész heti kemény munka után szombat délelőtt megérkezik a jutalom, már amennyiben valaki édesség jellegű jutalomra vágyik. Vagyis megvan a szélsőség, de megvan mellette a mérték is.

A könyv az élet minden területét sorra veszi, és tisztázza, hogy mit is jelent ezen a területen a lagom filozófia. A munkában azt, hogy hatékonyan, ésszel végzem a feladataimat, ám a napi kétszer tizenöt perc "fika", azaz kávészünet, az ebédszünet és a munkaidő vége szent. Ami különösen tetszik ebben a munkamorálban, az az, hogy a főnök általában megbízik a beosztottaiban, azok pedig nem élnek vissza ezzel - és ettől működik az egész. Meggyőződésem, hogy kevés dolog tudja úgy aláásni egy cég sikerét, mint az, ha a dolgozók minden percben azon agyalnak, hogyan tudják kijátszani a rendszert, a vezetőség pedig egyszerre igyekszik minden mozdulatukat ellenőrizni, és a kiutalt fizetésért cserébe a bőrüket is lenyúzni. A kiégett munkavállaló kicsit sem termelékeny, a bizalom viszont szárnyakat tud adni az egyénnek, és ezen keresztül a közösségnek is. Na, ezt tudják a svédek.

Lagom, avagy a kompromisszummentes kompromisszum művészete

A lagom elve szerint az élet nemcsak munkából áll. Ők már felismerték, hogy a túlterheltség és az agyonstresszelt hangulat NEM normális: meg kell adni a testünknek az egészséges táplálékot, a mozgást (de ezt sem kell a túlzásokig hajtani, vagyis folyamatosan diétázni és csúcsterheléssel edzeni), de a pihenést, a lazulást is. Kell az énidő, a család-idő, a minőségi együttlét és a közösséghez tartozás - de mindez természetesen, lazán, nem kőbe vésett elvárásoknak megfelelve, stopperrel mérve, feladatnak tekintve.


A lagom filozófia az építkezésben is megjelenik
Arrafelé nem az a menő, aki minél csicsásabb palotát képes építeni (fotó: pixabay.com)
A könyvet olvasva azt vettem észre, hogy megértem végre, hogy mit eszik az én mediterrán jellegű, magyar viszonyok közt felnőtt, nyomokban "nyakas székely" mentalitást tartalmazó lelkem a skandinávokon. Azt a laza természetességet, ahogy az egész életüket kezelik - és azt, hogy ezek a mindennapi, apró kompromisszumok elhozzák azt, hogy tulajdonképpen kevés dologban kell igazán nagy kompromisszumokat kötniük. Vagyis nem középszerűek, hanem egyensúlyban vannak, ami óriási különbség.

Ha a munkád mellett van elég szabad időd, és a családoddal is eleget tudsz együtt lenni, akkor kevésbé kell attól tartanod, hogy egyszer csak kiégsz, eleged lesz, vagy folytonos lelkiismeret-furdalással küzdesz, mert alig látod a szeretteidet. Ha a mindennapi táplálkozásod mértékletes, finom, és mozogsz is rendszeresen, akkor kevésbé fenyeget annak a veszélye, hogy áldozatul ess valami kellemetlen, koplalós divatdiétának, amelyiket már az első napon utálod, és amelyik ráadásul nem is hatékony. 

A lagom a természet védelmét is fontosnak tartja
A lagom a természetességet és a természet megóvását is szem előtt tartja (fotó: pixabay.com)
Ha a fenntartható, környezetbarát életet választod, és körülötted még sokan ezt teszik, akkor nem szeméthalmokat kerülgetve kell kirándulnod az erdőben. Ha ésszel vásárolsz, nem kell kuporgatva spórolnod, mégis mindened megvan ami kell (és a selejtezésre sem mennek rá hosszú napjaid). Ha a praktikus, egyszerre csinos és kényelmes ruhákat szereted, nem fogsz fázni (azért lássuk be, arrafelé ez igenis szempont), ugyanakkor jól is fogsz kinézni. A lagom tulajdonképpen nem más, mint annak a finom egyensúlynak a művészete, amelybe minden belefér, egymással harmóniában.

A másik, ami tetszik, a nagyfokú bizalom: a lagom életstílusnak a része az is, hogy bízunk a többiekben. Ismét Linnea Dunne könyvének statisztikáját idézem, amely szerint a svédek sokkal nagyobb bizalommal vannak egymás felé, mint más népek - épp ezért nem merülhet fel például, hogy "miért gyűjteném szelektíven a szemetet, hiszen mások úgyse teszik...". Merthogy teszik, és ezzel magukkal sodorják azt is, aki esetleg nem tenné. Ez pedig mindenképp a fenntarthatóság felé visz, sokkal hatékonyabban, mint a megszégyenítés, a tiltás, a bírság. Ezt is el kellene valahogyan tanulni tőlük.

Így néz ki a lagom a gyakorlatban

A lagom egy gyakorlatias életstílus, nem egy elvont filozófia, amelynek megfelelni csak egy élet tökéletesedése után lehet. Épp ezért a mindennapokban is mindenhol megjelenik - mutatok rá néhány példát, és nem is csak Svédországból.

A lagom filozófia híveit az eső sem riasztja vissza a természetjárástól
Túrázni esőben is lehet
A skandináv népek időnként elég szélsőséges időjárási viszonyokkal kénytelenek szembenézni, szóval nem sokat finnyáskodhatnak, ha egyáltalán ki akarnak lépni a lakásból. Azt csak mi, elkényelmesedett közép-európaiak tehetjük meg, hogy esőben ki se visszük a gyereket - tőlünk északabbra ezzel a felfogással úgy kábé ősztől tavaszig egyfolytában a szobában ülhetnének. Épp ezért azt tartják, hogy "nincs rossz idő, csak alkalmatlan öltözet". A svédek legismertebb túrafelszerelés-gyártója, a Fjällräven például egészen extrém viszonyokhoz, például magashegyi túrákhoz is tervez ruhákat, de azokra is gondol, akik egyszerűen csak akkor is szeretnek kirándulni, amikor nem süt a nap. Az Eco-Shell anyagú túraöltözetek impregnálásánál kerülik a per- és polifluorozott vegyületeket, így sikerült létrehozniuk a világ egyik leginkább környezetbarát víztaszító rétegét.


A lagom ruha praktikus és szép
A jó túraruha véd, és jól is néz ki
És íme egy példa itthonról is arra, hogyan lehet a lagom-életérzést a divatba is belevinni. Galla Zoltán Péter divattervezőt a 2017-es őszi-téli kollekció létrehozásakor a Sarkvidék színei és jeges szépsége ihlette meg. A kollekció darabjainak színe az áttetszőséget, a törékenységet idézi, a ruhák kissé futurisztikusak, anyaguk azonban természetes, a szabásuk pedig kényelmes. A férfi és a női darabok mellett uniszex ruhadarabokat is találunk a sorozatban, amelynek az is jellemzője  hogy egységet hoz létre az érintetlen természet és a nyüzsgő városi élet között.

Funkció és design - ez a lagom ötözködés

Lagom, azaz egyszerre elegáns és kényelmes

Lagom férfiruhák: funkcionális és modern darabok

A lagom öltözködésbe a bakancs is belefér

A Barnängen a svédek egyik kedvenc kozmetikai márkája, amelyet 1868-ban alapított Johan Wilhelm Holmström svéd nagykereskedő. A cég minőségi, kézi készítésű szappanokkal kezdte a működését, és nem sokkal később a királyi udvar beszállítója lett. Ma a svéd fogyasztók 92 százaléka ismeri a nevét, és a kínálatában számos ápoló kozmetikum szerepel. 

Lagom a kozmetikában: egyszerűség és tökéletes ápolás

Ami megmaradt az évszázados örökségből: a természetes, északi összetevők (például a zab vagy a törpemálna) használata, a letisztult csomagolás, és a jótékony, ápoló hatás. Valamint a filozófia: nem túl városi, nem túl vidéki, nem túl hagyományos, nem túl modern - pont jó, vagyis lagom. A cold cream az időjárás viszontagságai ellen nyújt védelmet az illatok pedig a skandináv természetet idézik. A személyes kedvencem a Sauna Relax tusfürdő, és a finom, hűvös illatú, pillanatok alatt maradéktalanul felszívódó, tápláló All Over Rescue Body Balm.

A lagom jegyében készült kozmetikumokban sok a természetes összetevőA lagom filozófia része a letisztult csomagolás is

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  

2017. szeptember 23., szombat

Nyerj egy Rimmel sminkdobozt! Irány a Zöldsaláta Facebook-oldala!

A Rimmel limitált kiadású szépségdobozai szeptember 28.-tól kaphatók a DM üzleteiben, de csak addig, amíg a készlet kitart. Minden dobozban van egy akár 16 órán át kitartó Provocalips folyékony ajakrúzs, két körömlakk és egy szuper szempillaspirál. Az ára 5990 forint lesz.

Fotó: Judit

Az ötféle változatból most egy Dare to Pink elnevezésű dobozt nyerhetsz meg a Zöldsaláta Facebook-oldalán. Annyi a teendőd, hogy lájkolod a bejegyzést és kommentelsz - hogy miről, azt nézd meg a bejegyzésben. És persze legyen egy magyarországi postacímed, ahová ajánlott küldeményként elküldhetem a dobozt. Persze, ha igazán jó fej vagy, akkor az oldalt is lájkolod, és meg is osztod a bejegyzést. Ide kattints, és sok szerencsét!


Fotó. Judit

A dobozban kellemes nude és rózsaszín árnyalatok találhatók, minden alkalomra felkenheted őket. A Wake Me Up szempillaspirál pedig uborkakivonatot tartalmaz, és szó szerint "kinyitja" a szemeidet.

2017. szeptember 19., kedd

A nyár zenés oldala: koncertek és egyéb lelki wellnesskedések

Folytatom a nyári beszámolót - ezúttal a nyárnak arról az oldaláról írok, amelyik nekem alapból kiemelten fontos. Többször írtam már, hogy egy koncert számomra felér egy lelki wellness-hétvégével, és ezen a nyáron igazán nem panaszkodhattam ez ügyben.

A nyaralást, ugye, a nyár elején nagyjából letudtuk, így mire visszajöttünk, még épp csak elkezdődött a vakáció - többek között ezért is jó korán nyaralni :). És ezzel szinte egyidőben beindultak azok a koncertek, amelyekre gyakorlatilag december óta vártam.
A koncertek nekem felérnek egy wellness-hétvégével
Ezt az embert még mindig nagyon bírom. A tömeget elnézve ezzel nemcsak én vagyok így...
19-20 éves korom két nagyon kedvenc, meghatározó zenéje a Guns N'Roses, és Alice Cooper. Szorosan egymás után, vagy inkább egymással átfedésben rajongtam értük, és ez nem múlt el nyomtalanul, most is ott vannak a kedvenceim között. Most pedig úgy hozta az élet, hogy sok-sok év után az idén egy hónapon belül mindkettő koncertjét sikerült abszolválnom. 

Bár a Guns minden létező utódállamát láttam, amikor erre jártak, mégiscsak a régi, klasszikus felállás (vagy legalábbis nagyjából az) az igazi. Úgyhogy amikor újra összeálltak, és koncertezni kezdtek az USA-ban, nagyon drukkoltam, hogy jöjjenek valahová a közelbe is - ebből lett a bécsi koncert, július 10.-én. Emlékszem, amikor beindult a jegyek online árusítása, percekkel előbb már ott szteppeltem a billentyűzeten, mondván, hogy nekem ide márpedig jegy kell. Mondjuk az árától három napig hiperventilláltam, de utólag azt mondom, hogy ott egye meg a fene az egészet, ha az ember néha nem költ ennyi luxusra. Mert óriási élmény volt, szorosan feliratkozott a legendás, 92-es, Népstadion-beli Guns koncert mellé a listára.

Ilyen mosolyt leginkább csak koncertek előtt látsz rajtam
Itt már azért eléggé örült a fejem, hogy '92 után újra egy igazi Guns koncerten vagyok :)
 És ami a csoda: minden balhé, egy perc késés nélkül tolták végig a háromórás bulit, és gyakorlatilag az egész turnét Amerikától Európáig (plusz közben Axl végignyomta az AC/DC-t is, ne felejtsük el, szóval maximális respect). Eljátszották szinte az összes nagy számukat (na jó, a Don't Cry az egy kicsit azért hiányzott, legenda az is), mellé pedig olyan finomságokat, mint például az Estranged, ami elképesztő nagy kedvencem volt anno a hőskorban. A Civil War-t pedig legyenek kedvesek mostantól napi egy órán keresztül full hangerőn bömböltetni a világ összes hangszórójából, hátha fejükhöz kapnak páran, hogy hát mégis hová a fenébe haladunk úgy globálisan. Persze öregedtek a fiúk is, de nem áll rosszul nekik, és még mindig szerethetőek (igen, Axl-lel is elfogult vagyok, a mostani külsejével, és minden őrületével együtt).


Alice Cooper pedig maga a csúcs, a profizmus, a Porondmester a cirkuszban, a központ, akire nem lehet nem odafigyelni. A Poisont pedig nálam nehéz lenne überelni, annak bérelt helye van a kevés szuperkedvenc között. Úgyhogy nem is ragoznám sokat, milyen volt '97 után újra élőben hallani, olyan őrületekkel együtt, mint a Lost in America, vagy a koncert végi School's Out, amelybe Alice bácsi beépített egy kicsit az Another Brick in the Wall-ból (úgy tűnik, ő is mélyen rögzült élményeket szerzett a saját iskolarendszerükben...). Előtte meg lazán egy Saxon, akikről csak annyit szeretnék mondani, hogy kérek szépen majd annyi energiát az ő korukban (vagy akár most is, köszönöm). Biff Byford egy született angol lord, that's all, folks :)

És ez csak egy nap volt a FEZEN négy napja közül. A többi bulira nem készültem annyira, mint az Alice Cooper koncertre, mégis nagyon kár lett volna kihagyni őket. Először is a Therion, akiket anno a Miskolci Operafesztiválon láttam legutóbb, majd szégyen és gyalázat, de kicsit kikerültek a fókuszból. Mostanáig. Láttam már pár jó koncertet és eredeti egyéniséget a színpadon, de Thomas Vikström kisugárzása, na az valami nem mindennapi. Amikor elkezd énekelni, és olyan aurája van, hogy konkrétan rá lehet támaszkodni. Aztán a Blind Guardian, akiknek eddig csak DVD-n láttam koncertjét, és nagyon kíváncsi voltam, milyenek élőben. Nem okoztak csalódást, elképesztően jók voltak. Pont a drámás, nagyoperás Therion ellentétei, kiállnak farmerban-pólóban, minden feszkó nélkül - de csak eddig az ellentét, mert aztán ők is olyan koncertet nyomnak, hogy megszűnik körülötted a világ.

A FEZEN-es koncertek egyik legjobbika
Thomas Vikström avagy aura kimaxolva
Vagy az Ignite, akikről eddig nagyrészt csak annyit tudtam, hogy "ja, ők az az amerikai banda, akiknek magyar az énekese", vagy tán még ennyit se. És kijönnek a színpadra, én meg úgy megyek ki a koncertről, hogy Téglás Zolinál kevés üdítőbb és szimpatikusabb figurát láttam az utóbbi időben, for president konkrétan. 

Bulizenének pedig ott volt a Paddy and the Rats, szép szülővárosom szülöttei (a Miskolchoz fűződő bonyolult érzelmeket majd máskor elemzem, ez a cikk most nem erről szól). 40 fok ide vagy oda, én úgy ugráltam végig a FEZEN-es koncertjüket, ahogy azt kell. A nyár zárásaként pedig, immár szeptember elején megismételtük mindezt a Barba Negrában, gyerekestül, csak mert tényleg családi kedvenc lett.

Koncertek után egy kis Balaton
És akkor elkezdtem újra megszeretni a Balatont...
És hogy teljes legyen a lelki wellness, mindez kiegészült rég látott emberekkel való találkozásokkal, beszélgetésekkel, a végén pedig még egy kis balatoni csobbanás is belefért Akaliban és Tihanyban. Régen nagyon balatoni emberke voltam, de az utóbbi években már nem rajongtam érte annyira - úgy látszik, most az újrafelfedezése van soron. Ha lesz elég szabadidőnk, lehet, hogy még ősszel is megnézzük...

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  


2017. szeptember 13., szerda

Róma, a mindig kedvenc

Most, hogy a Paddy and the Rats koncertjével, és egy kisebb tihanyi kirándulással nagyjából lezártuk a nyarat, a következő blogbejegyzésekben szeretnék felidézni néhány igazán jó pontot az idei vakációból. A tavalyihoz hasonlóan ez is egy jó kis pörgős nyári időszak volt, úgy a gyerekeknek, ahogy nekem is, volt benne minden, ami kell az utazástól a strandolásig, a fesztiváltól a nyugis olvasásig. Most még egy kicsit birkózgatok az ilyenkor bekövetkező obligát parlagfű-allergiával (mindenkinek üzenem, aki nem irtja a telkén ezt a szart, hogy NAGYON nem jó duda orral ébredni), aztán lassan tényleg ősz lesz. Addig viszont vissza-visszatekingetek a legjobb részekre, ebből is elsőként a családos nyaralásra Rómában

Sok-sok évvel ezelőtt ráálltunk, hogy június elején, legfeljebb közepén utazgatunk. Az oka egyszerű volt, előszezonban elég jó ajánlatokat lehetett kifogni, egy átlagos horvát nyaralás árából Mallorcától Szicíliáig tudtunk menni. Amikor a gyerekek még picik voltak, bepróbálkoztunk a július-augusztusi nyaralással, de hamar beláttuk, hogy az nekünk nem jön be. A főszezon sajnos már drága, és minden hely foglalt, augusztus végére meg lutri hagyni a dolgot - legalábbis azzal az ad hoc módszerrel, ahogy mi nyaralni járunk. Arra ugyanis sajnos (vagy nem is annyira sajnos) képtelenek vagyunk, hogy márciusban részletesen megtervezzük az utazást, május végénél előbb biztosan nem szoktunk foglalkozni a dologgal. Voltak már gyorsan leszervezett apartmanos, szállodás útjaink, az utóbbi években pedig átszoktunk a lakókocsi- és sátorbérlésre, ismét leginkább költséghatékonysági okokból. A tavalyi évünk nagyon mázlis volt, a Ligur-tengerparton annyiért béreltünk egy hétre egy négy fős telepített sátrat, ágyakkal, hűtővel, konyhasarokkal, amennyiért egy jobb balatoni szállodában egy éjszaka kerül egy kétszemélyes szobában. Idén valamivel drágábban sikerült ugyanez egy kempingben Róma közelében, de még így is nagyon kellemes áron nyaraltunk.

Róma
Itt azért eléggé elemében volt a történész énem :)
Az, hogy menjünk-e Rómába, nálam sosem kérdés: 14 éve, amikor először ott jártam, első látásra beleszerettem. Leginkább azért, mert ott aztán tényleg minden van, ami nekem kell. Történelem, jó kaja, stílus, kultúrprogram, tenger a közelben. És hát nagyváros, főváros, vagyis egész biztosan nem lehet benne unatkozni. Mindig röhögök, amikor a turisták döbbenten veszik észre, hogy a Spanyol-lépcsőnél bizony tömeg van - hát, ez tényleg nem az a hely, ahol egyedül fogsz merengeni az élet nagy dolgairól. Viszont pont így jó. 14 éve egyébként valami nagyon jó időpontban mehettünk, messze nem emlékszem ennyi emberre, amennyi most járta a várost, de így sem volt gáz, pedig két gyerekkel jártuk be Rómát, és ahogy öregszem, úgy bírom én is egyre kevésbé a zsúfoltságot (na jó, nagyon magasról indultam, nagyvárosi lélek vagyok, még erős visszaesés után is komoly a tömegtűrésem).

Róma, Trastevere
Ha Olaszország, akkor pizza :)
Attól, hogy a gyerekekkel együtt mentünk (ráadásul autóval) utólag sokan megdöbbentek. Két olyan gyerekkel viszont, akik egy történelemmániás anyukával élnek együtt, ennélfogva pedig láttak már ezt-azt legalább a tévében, mindez nem túl meredek vállalkozás. Amikor a nyaralást terveztük, Toszkána és Róma volt a két esélyes, és épp azért esett Rómára a választásunk, mert Firenzével még nem biztos, hogy tudna mit kezdeni egy hat- és egy kilencéves, a Colosseumot viszont már fényképről is felismerik. Ahogy láttam, mindkettejüknek bejött élőben is a dolog, de a Forum, sőt, az ezekhez képest talán kissé kevésbé híres és látványos Palatinus-domb is megfogta őket. Persze sok római vonatkozású ezt-azt néztünk, olvastunk, van olyan könyvünk is, amelyekben a romokról készült fényképre ráhajtható fólián ott a rekonstrukciós rajz, vagyis azt is el lehetett képzelni, hogyan nézett ki mindez valaha régen. A gyerekeknek pedig sokkal több a fantáziájuk, mint nekünk, úgyhogy teljesen simán oda tudják képzelni Caesart a Fórumra, valamelyik tetszőleges császárt a Palatinusra, vagy néhány gladiátort az arénába.

Róma
Sajnos csak a térre jutottunk be
Az viszont mindenképp tény, hogy két viszonylag kis gyerekkel egy ekkora, és ennyi látnivalót kínáló városban csak nagyon basic városnézésre futja. Az első nap az ókori romoké volt: Palatinus-domb, Forum Romanum, majd egy laza ebéd után a Colosseum, végül pedig egy kis séta a császárkori fórumok mellett. A másik városnézős napon pedig a Circus Maximus-tól és a Bocca della Veritá-tól a Trasteverén át a Vatikánig sétáltunk, beiktatva egy finom pizzát a Trastevere egyik vendéglőjében. Sajnos a Szent Péter Bazilikába épp nem tudtunk bemenni, mert bíborosokat avattak egy zártkörű szertartáson, de a teret és a Svájci Gárdát meg tudtuk nézni, utána pedig mentünk még egy nagyot egészen a Piazza Navona-ig, illetve a Pantheonig. A Piazza Navonán éles szemű nagyobbik gyermekem felfedezett egy gladiátor-múzeumot is. Kicsit tartottam tőle, hogy valami nagyon turistahülyítős, műanyag hely lesz, de mivel a srácok hősiesen legyalogolták a városnézést, bementem velük. A meglepetés kellemes volt: két nagyobb szobányi páncél- és fegyverrekonstrukciót láttunk, a felső szinten a római hadsereg különböző páncéljait, az alsó szinten a gladiátorokét. A fotózásért sem haragudtak, sőt, egyenesen biztattak rá. Ha valaki gyerekkel megy, és a gyereket érdekli az ilyesmi (az enyéim az aquincumi Floraliákon edződtek), mindenképpen érdemes bemenni. 

Róma, Gladiátor Múzeum
Sisakok a Gladiátor Múzeumban
A Colosseumhoz viszont eszetekbe ne jusson órákig sorakozni: a Forumra, a Palatinusra és a Colosseumba egy közös jeggyel lehet bemenni, ezt pedig a Forum hátsó bejáratánál is meg lehet venni, a császári fórumokkal szemben. Egy ember nincs, miközben a Colosseum bejáratánál garantált egy óra sorban állás a tűző napon. És legyen nálatok valami hivatalos okmány, mert ha bemutatjátok, a 18 éven aluliaknak ingyenes a belépés (én a gyerekek útlevelét lobogtattam, elfogadták).

Persze sok minden volt, ami legközelebbre maradt, a Vatikáni Múzeumtól kezdve a máltai rendház híres kulcslyukáig és Ostia Anticáig, de legalább van motivációnk visszamenni (na, nem mintha egyébként nem lenne :D ). Láttuk viszont az Olimpiai Stadiont, mivel focirajongó gyermekem minden nagyobb csapat otthonában szeret elzarándokolni a stadionhoz. Sajnos nem tudtunk bejutni, az obligát Totti-mezeket viszont gondosan beszereztük (C'é solo un Capitano, ez, gondolom, egyértelmű). :)

Róma, Olimpiai Stadion
Az Olimpiai Stadion
 Ostia tengerpartja viszont kissé csalódás: a strandok mindenhol fizetősek, ahol meg nem, ott enyhén lepusztult a part, szóval érdemes inkább beáldozni azokat az eurókat. Vagy keresni egy kevésbé felkapott tengerpartot a közelben, mert egész biztos vagyok benne, hogy ilyen is van.

Róma, Camping Fabulous
A gyerekmedence nagy népszerűségnek örvendett
 A kemping (Camping Fabulous) - Róma és Ostia között félúton - nagyon kellemes volt, hatalmas stranddal, csúszdákkal ellátott gyerekmedencével, pizzériával, fagyizóval, szóval aki csak strandolni szeretne, annak szinte ki sem kell mozdulnia a területéről (mondjuk egy kizárólag strandolással töltött hétért kár Rómáig menni, de biztos ilyen turista is van :) ). A strandon óránként fitnesz-foglalkozások is voltak, én az aquabike-ra neveztem be egyszer-kétszer. Az ilyen vízifitness órákkal kapcsolatban mindig az az előítéletem, hogy az unatkozó nyugdíjas turisták kímélő edzése, de jelentem, egyáltalán nem: egész komolyan éreztem az izmaimat utána. Ráadásul nagyon vicces a vízben, annak ellenállásával szemben tekerni. Viszont garantáltan ízületkímélő sport, szóval nagyon jópofa találmány. Nem állítom, hogy mostantól csak ez, és semmi más, viszont ha alkalmam adódik majd, szívesen elmegyek megint.

Róma, utcakép
Ez annyira Róma...
 Vagyis Róma összességében megint meghódított, még mindig az a véleményem róla, hogy ha egyszer sikerült választ adnom az ottani megélhetésre vonatkozó kérdésre, akkor másnap csomagolok. A hangulatát egyetlen fotó sem tudja visszaadni, inspiráló, izgalmas. Az abszolút kedvenc.

Róma, háztetők
Ezekből a Spanyol Lépcső környéki tetőteraszos ingatlanokból kérnék szépen egyet, köszönöm :)
 Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...